Géger Melinda: Vaszary János 1896-1907 között alkotott művei a Somogyi Képtárban, 1985
VASZARY JÁNOS MÜVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 159 tik us g ondolat, ami lemond a természet megismerésének lehetőségéről. A természetet egyfajta titokzatos, sejtelmes lényeggel, misztikával azonosítja. A szenzualizmust itt még erősen ellensúlyozza az irracionális élmény. Az új természetelvűség, omit a naturalisták és az impresszionisták fedezték fel és amely Vaszaryt is befolyásolta, aimbivalens értelmezésű. A természet viszszaadására való ilelllkes törekvés, a természetes állapotok iránti rajongás már nem a természettel azonosítja, hanem a természetből eredezteti a misztikumot. Az anyagelvűség himnusza ez, egy újfajta mágia, átértelmezett és mégis érvényben maradó természeti determináció. Péter András kb. ezt érezhette meg Vaszary korai műveiben, amikor a „mélyen átélt naturalizmus" paradoxonáról beszél. 4 Hogy az anyagiság e felmagasztalását képhez is kössük, elegendő a Fürdő utam с képen titokzatos, sejtelmes atmoszférában felderengő női alktrd gondolnunk. Vaszary kijelentése szerint ,,a természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég" 5 - ezt a természeten alapuló elvonatkoztatást hangsúlyozza. Végsősoron így a XIX. század végi modern nyugati művészet esztétikai vonulatához csatlakozik Vaszary, miközben a gondolatot a XX. századot indító magyar társad alomba ülteti. Az érzéki látvány (hitelességén alapuló szuggesztió ezek szerint bonyolult, kétarcú jelenség. Vaszary szenzuaíizimusa egyrészt zömökebb, rusztikusabb, mint a franciákon érlelt Rippl-Rónaié, másrészt tartalmaz egyfajta anyagiságból kinövő mágiát, amit Péter András átélt naturalizmusnak nevezett. Vaszary szenzualizmusának a felvázolt ikét fő irányon kívül más színező jegyei is vannak. A következőikben erre szeretnék 'kitérni. Egyéni, mindenki mástól megkülönböztethető jellegük a festő előremutató lehetőségeit és (korlátait is kijelölik. Látni fogjuk, hogy a két fogalom bizonyos értelemben egymás duálisa, együttes alkalmazásuik az életműben nem volt szerencsés. Vaszary festészetének sajátja egyfajta intenzív lobogós, dinamika. Ez a valóság birtokbavételének olyan festői eszközével történik, a(mi az expresszivitást is eszünkbe juttatja. A féktelen izzás, kirobbanó energia tulajdoniképpen lehetőség Is az expresszivitás irányóba. Hogy erre vonatkozóan kezdeményezései is voltaik, bizonyítja egy 1905-ből származó festmény, a kaiposvári Tengerpart. A (képek vizsgálatánál hivaitkozni fogok expresszív hatású dinamikus formáira úgy, mint az 1900-1907-ig tartó időszak egyik próbálkozá si módjára. Vaszary életművét tekintve a 20-os években is kibontakozott bizonyos expresszivitás hosszabb-rövidebb lappangás után, de felemás módon. Mi volt az a tényező, ami [meggátolta teljes kifejlését? Tudjuk, hogy Vaszaryban fiatalkora óta élt mestere, Székely Bertalan által beléoltott 'normatív arányrendszer. Ennek formai 'klasszicizmusától soha nem tudott megszabadulni - mindvégig ragaszkodott liberalizmuson alapuló szépségeszméjéhez. 1905 körül is az érzéki, szép látványhoz fűződő vonzódás magyarázza azt a tényt, hogy Vaszary az expresszív erejű formaadás helyett a tetszetősebb, színesebb impresszionizmusnál 'köt ki 1907-ben. Végsősoron éhhez az érzéki szépség eszményhez való túlzott ragaszkodása követlkeztében nem meri vállalni később sem a kifejezés szubjektivitását, a következetesen diszharmonikus formákat - nem is beszélve azokról a lelki tartalmaikról, melyek mind az expresszioniz mus sajátj ai. A két törekvés közti ellentmondás más-más alakban, más-imás megfogalmazásban, de minduntalan előbukkan Vaszary nyilatkozatai ban is. Az érzelmi kifejezés fontosságát hangsúlyozza a már idézett, híres mondataiban a természeten alapuló szuggesztív ábrázolásról. E kijelentés mellett a másik oldalról a „természetben lévő nagy (harmóniákra" hivatkozik. 6 Az egységes stílus eszménye befolyásolja a század első éveinek munkáit is. III. Haulisch Lenke a nagyvárosias interieur-képek sorozatát 1900-1905-ig tájolja. A lkutatók szerint eddig tart a Vaszary által is megvalósítani kívánt stílusegység ideje. A változás irányába történő tapogatózás eszerint az 1905-ös spanyol út után kezdődik a korábbi „állandósult harmóniákra" koncentráló képalakítástól az impressziók kibontakoztatása irányába. A képek vizsgálata során tapasztalni fogjuk, hogy a „stílusbontás" már korábbról, 1904-től meginduilt. Fülep Lajos - ha nem is (konkrét formában, de az 1905-ös alkorszakjhatárt (kérdőjelezi meg egyik kritikájában. 7 Szerinte Vaszary 1905-1906-os képeinek (gondoljunk a Hölgy (kutyával, a (Merengő leány feketében, Interieur с. képékre) színesedése „ ... nem jelent lényegében változást, mert nem azon nyugszik, hogy a természetben új igazságokat látott meg, hanem azon, hogy finomította piktúráját". Az 1906-os szalonképéket - bár több színnel, de még mindig sötét alaphanggal - a képvágás, az alakok térfoglalása, a kompozíció és a leszorítoijt képi atmoszféra csakugyan közelebb hozza a korábbi alikotásokhoz, így a Tükör előtt-höz is, mint az 1907-es tág pertspéktívájú Reggeli a szabadban, Álarcosbál, vagy a Vendéglő teraszán с impresszionista képékhez. Az eimlített rokon festészeti elemeikre hivatkozva a sötét polgári interleur-képek sorozatát tágabban szeretném értelmezni, az 1905-1906-os éveket is ide értve. 4. PÉTER ANDRÁS: Magyar művészet története, Bp. 1930. 154. o. 5. LÁZÁR BÉLA: Vaszary János, Bp. 1923. 21. o. 6. LÁZÁR BÉLA: Vaszary János, Bp. 1923. 7. o. 7. FÜLEP LAJOS: Vaszary János képei. Magyar Szemle, 18. évf. 1906. 13. sz. 207. o.
