Kemény Zoltán: Dunántúli tárlat, 1981

dékunk szerint logikus egységba szervezni. A Tárlat integráns részét alkotja Borsos Miklós művészetének méreteiben kamarajellegű bemutatása. A most hetvenöt éves mester készítette egyébként A Dunántúl művészetéért feliratú érmet, amelyet a Tárlat fődíjául most első ízben Giczy János soproni festőművésznek ítélt a társadalmi és szakmai zsűri. Borsos Miklós művészetét már sokszor és sokan méltatták, úgy gondoltuk, hogy kiemelt szerepeltetését nemcsak a közeli születésnap indokolja, hanem elsősorban munkásságának az a példája, hogy mit jelent egyszerre dunántúlinak, magyarnak és a XX. század egyetemes képzőművészetét értékkel gazdagító művésznek lenni. A terveik szerint a jövőben mindig az előző Tárlat fődíjasa kap meghívást hasonló, kamarajellegű bemutatkozásra, a következő alkalommal tehát Giczy János. Ugyancsak szeretnénk hagyományossá tenni, hogy egy tematikus kiállítást is társítsunk minden alkalommal a Dunántúli Tárlathoz, olyan tematikával, amely Dunántúl művészeti életének, hagyományainak jobb, mélyebb megismeréséhez segít. E téma ezúttal a dunántúli alkotótelepek több mint tízéves tevékenységének dokumentálása, részben ott született művek, részben tervek, fotó- és dia-anyagok bemutatásával. A dokumentum kiállítással szorosan kapcsolódva került megrendezésre a megnyitó napján az a szakmai eszmecsere, amelyen az említett alkotótelepeket működtetők, a művészek és művészeti szakembereik tanácskoznak a közös tapasztalatokról, problémákról. Rideg Gábor