Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

M. Kerékgyártó Adrien: A somogyi vászonöltözet „egy pár” ruhái (a vászoning, -pendely, -gatya típusai és elterjedésük)

A SOMOGYI VÁSZONÖLTÖZET „EGY PÁR RUHÁI (A VÁSZONING,-PENDELY,-GATYA TÍPUSAI ÉS ELTERJEDÉSÜK) U. KERÉKGYÁRTÓ ADRIEN Tanulmányunkban megkíséreljük, hogy alapul véve a Rippl-Rónai Múzeum viseletgyűjteményét a Somogy megyei - főként magyar - falusi lakosság házivászonból készített, hagyományos jegyeket őrző néhány viseletdarabjának formai változatait, elterjedését megállapítsuk, valamint felevenítsünk néhány azokhoz kapcsolódó szokást. A következőkben csupáncsak az ing-pendely, Ш. inggatyával, tehát csak azokkal a darabokkal foglalkozunk majd, amelyeket a somogyi asszony és ember „egy pár"-nak nevez. Ügy érzi, hogy ezek a darabok anyagban, formában, díszítésben összeillenek, szorosan összetartoznak és csak együttesen adnak ki egy egységes hétköznapi, vagy ünnepi öltözetet. Ezt az öszszétartozó két-két ruhadarabot a természetbeli járandóság-felsorolásokban „egy pár fehérruha"-ként találjuk meg. A szomszédos Zailában ugyanezt a két összetartozó darabot - szintén nagyon találóan - „egy vetet ruhá"-nak is nevezik. Nagyon jól tudjuk, hogy a rendelkezésünkre álló tárgyi anyag - mint a néprajz több más területén, így a textiliák körében is - még ezen a viszonylag kis területen is kiegészítésre szorul. így arra, hogy alakulásuk, változásaik folyamatait úgy mutassuk be, hogy azok az egyes falu vagy falucsoport dolgozóinak sajátos életútját s ennek meghatározóit is tükrözzék - tehát szinkronikus szemlélettel - a hiányos adatok miatt megoldhatatlan. Ezért csupán arm szorítkozunk, hogy egymás mellé állítsuk a jelzett területről fennmaradt régi vászon viseletdarabokat a legutolsó falusi viseletnek elfogadott darabokkal, utalva formai változásaikra. Ügy véljük, hogy egy általánosabb, összefoglalóbb összehasonlító vizsgálat idővel, elfogadható módon - éppen a viseletanyag sokfelől való összeötvöződése miatt - csak az egyes vidékek és öltözetdarabjaik részletes ismeretében végezhető majd el. Mivel a népviselet pusztulásának egyik elősegítője az a tény is, hogy idők folyamán a viselet szellemi tartalma - például a mágikus és egyes szokáshoz, életmegnyilvánuláshoz kötött eleme - elhalványul, majd teljesen elvész, kitérünk néhány szórványosan fellelhető - írásban vagy emlékezetben megőrzött - ilyen irányú emlékanyag közlésére is.

1 Míg a hazai úri viseletre és a régi úri textilművészetre vonatkozó kutatások már a múlt század nyolcvanas éveiben jelentős forrás- és tárgyi anyaggal rendelkeztek,

2 addig a népi textilkultúrára - mondhatjuk - csak a milleneumi kiállítással kapcsolatos előkészületek során figyeltek fel szélesebb körben. A gyűjtések ettől az időtől kezdve indultak meg, egyenetlen intenzitással, központi irányítás nélkül. Tudniillik hogy ki, mit gyűjtött és mi célból, az minden esetben függvénye volt a magán- és helyi gyűjtők, kutatók egyéni érdeklődésének, a helyi gyűjtési és a sokszor igen szűkös anyagi lehetőségeknek. Ez volt a helyzet Somogy megyében is. Pregnáns példákat találunk a fentiek igazolására Bernáth 61