Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

Ki és mikor készítette, nem tudják. „Az öregszülőktől maratt. Vizet vittünk benne a mezőre. Mi azér nem szerettük, mer ebben hamar megmelegedett a víz. Mikor még használtuk, télen a spájzba föl vót akasztva. Most már a palláson vót." 24. Tál, bimös tál, mázos tál, Csurgónagymarton. (52.211.7.) Barnamázas cserépedény, a fenekén és oldalán széles, sötétbarna csíkkal, benne fehér hullámvonallal, körvonalakkal, pettyekkel. Talp. átm.: 17,7 cm, száj átm.: 34,4 cm, M: 10 cm. „Még az öregszüle vehette, lehet annak vagy 60 éve is. Az öregek, mikor még szabadtűzhely volt, ebből ettek. Az asztalra akkor nem tettek még tányért, csak egy tálat, és úgy kanalazták ki az ételt abból a tálból." Kb. 1925 óta nem ebédelnek közös tálból; azóta a gazda vagy a gazdasszony merített mindenkinek a oseréptányérjába. Az ajándékozó már csak disznóvágáskor használta a tálat, porcot tettek bele, mást nem igen. Szólnom kellene még a Csurgó környéki asszonyok életében nagy szerepet játszó kendertermelés, fonás-szövés szerszámairól, munkafolyamatairól és az általuk készített szebbnél-szebb szőttesekről, vászonruhákról is. Mivel azonban ezeknek különlegesen gazdag és értékes emlékanyaga maradt ránk, érdemes külön tanulmányban ismertetni őket. Dr. Kerecsényi Edit JEGYZETEK 1. Füssy T., 1902, 31 Csánki D., é. n. 56-57 2. Kanyar J., 1967, 113-118 Csánki D., é. n. 56-57 3. Tóth F., 1928. 15 Terényi Z., 10-11 4. T. Mérey K. 1965. 186-187 Felhő L, 1970., 188-189 5. Tóth F., 1928. 45, 52, 55 A pusztító egyke illusztrálására közlöm az 1910-es népszámlálás adatait. I. köt. 763 Alsók Csurgó Csurgósarkad 1869: 815 lélek 1869: 3017 lélek 1869: 371 lélek 1880: 821 lélek 1880: 3231 lélek 1880: 374 lélek 1890: 821 lélek 1890: 3672 lélek 1890: 397 lélek 1900: 803 lélek 1900: 3945 lélek 1900: 387 lélek 1910: 793 lélek 1910: 4586 lélek 1910: 394 lélek 6. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara... 1876. évi jelentése szerint Csurgón az alábbi iparosok, kereskedők fizettek jövedelmi adót: 7 ács, 7 asztalos, 1 bábsütő, 1 bádogos, 2 bognár, 1 borbély, 2 cserépfödő, 16 csizmadia, 8 cipész, 1 deszkakereskedő, 5 esztergályos, 8 fazekas, 1 fésűs, 5 hentes, 2 kádár, 3 kalapos, 1 kékfestő, 2 kéményseprő, 1 késmíves, 3 kőműves, 2 könyvkötő, 1 kötélgyártó, 4 kovács, 5 lakatos, 4 lókereskedő, 4 mészáros, 2 nyereggyártó, 1 órás, 1 puskamíves, 2 rőföskereskedő, 2 ruhakereskedő, 2 sütő, 11 szabó, 1 szárazmalom, 4 szatócs, 1 székfonó, 1 szíjgyártó, 1 szűrszabó, 11 takács, 2 téglavető, 1 üveges, 7 vegyeskereskedő, 2 vendéglő. 7. Terényi Z., 5-6 8. Ugyané család következő nemzedékénél az újmenyecske sublatládája kiszorította már э tulipános ládát, amely a két ágy közé vándorolt, a nagyanya ácsolt ládája pedig a kamrába, ahol az öregasszony a hideg téli hónapok kivételével aludt. Letevő ruháját azon58