Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón

ban benne tartotta. Ujabb 20 év elteltével tovább folytatódott az új, de még mindig végoromfalas téglaházban a kelengyeládák vándorlása. Az ácsolt láda maradt ugyan a kamrában, de mivel akkor már meghalt a gazdája, így fonalat, bordát, nyüstöt, „licsét" tettek bele ezentúl. A tulipános láda és a sublatláda a hátsó szobába került. Az előbbiben - mivel időközben ugyancsak elhalálozott a tulajdonosa - ettől kezdve hitvány ruhát, szennyest tartottak. A utóbbiban változatlanul bent maradtak a már idős nagyanya ruhadarabjai, ill. a még megmaradt „letevő ruhá"-ja. (A „mama" téli időben ekkor már a konyhában, egyébként a hátsó szobában aludt.) A sublot a két ágy közé vándorolt, a férőhelyre pedig a legújabb menyecske furnéros, „karzatos" négyfiókos sublatját állították. „1923-ban még egy szobát toldottak a házhoz. A tulipános láda ekkor került fel a padlásra; ott talált rá 1952-ben a muzeológus. Az ácsolt ládában egy ideig még takarmányt tartottak, ám egy szép napon összedűlt, ekkor eltüzelték. A kelengyeládák vándorútjának részletezésével a berendezési tárgyak sorsát, jelentőségük egy családon belüli változását szándékoztam bemutatni, ami nagyjából érvényes a kisebb jelentőségű bútordarabokra is, mint amilyen a fogas, a kendőtartó, a falra akasztott tükör, a képek stb. Az újabb darabok ugyanis ezeket is előbb a bejárat mellé, majd a kamrába, később az előszobába űzték tovább. 9. Soproni Kereskedelmi és Iparkamara id. jelentése és az 1910. évi népszámlálás adatai. 10. Kuthy F., 1948. 58 11. Tóth F., 1948. 45, 52, 54 1900. és 1910. évi népszámlálás I. köt. 12. Papp Zoltán: Egy falusi porta története Csurgó községben (XVIII-XX. sz.) Rippl-Rónai Múzeum Adattára, Kaposvár, 1924 (V/5) 63-74. 13. Somogyban is, Zalában is ritka az itt leírt füstöskonyhaajtó. Ezért kérdéses, nem másodlagosan építették-e be itt is a kétszárnyú ajtót. 14. V. ö. 5. jegyzet. 15. Az 1970-ben fennállt 1628 csurgói ház közül 248, azaz 15,2% 1960-70 között épült, 92 pedig (5,6%) 1945-59 között. E számokban nem szerepelnek azonban a felújított, ill. korszerűsített házak. Ugyanekkor az összeírt 1928 lakás 44,9%-a volt 2 szobás, 14,3% pedig 3 ill többszobás. (1970. évi népszámlálás 16 kötet, 4.4.1 és 4.4.3 táblázat.) 16. Ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki Papp Imre tanárnak és feleségének, valamint Witt Lászlónénak, a Csurgói Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének, amiért munkámat mindig önzetlen segítőkészséggel támogatták. 17. A csurgói járás a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége 1949. évi 3359/1949- számú rendelkezése értelmében a nagykanizsai Thury György Múzeum gyűjtő körzetéhez került. Akkor a múzeumok megyei kezelésbe mentek át. H. Kerecsényi E., 1972. 20 18. A képek szövege után zárójelben a felvétel készítőjének neve és a felvétel készítésének éve található. 59