Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Boross Marietta: Szántódpuszta (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII. és XIX. századból

A puszta szélén, többszöri felújítással találjuk meg azt a gémeskutat, melyet már a 18. sz. végi térkép is jelez. A negyvenes években a kútkáváját négy sarkán erős keményfaoszlopokkal erősítették. Erre szegeitek a deszka mellvédet. A kútgémet és ágasfát többszöri javítással, erősítéssel mentették át a mának. 24. Lábaspajta, tégla oszlopokon. (14) 1850-ben épült az 59 méter hosszú, nagyméretű téglalábakon álló pajta, melynek fiókjaiban a szénát és a vetett takarmányokat tárolták. Az ötvenes évek elején tetőszékét és oszlopainak felét lebontották és sertésistállókat alakítottak ki. Felmérése, újraépítéséhez analógiák hasznosítása a jövő feladatai közé tartozik. Az uradalom gazdasági épületeit lezárva kitérünk a cselédség használta istállókra, ólakra, vermekre. Ezek az épületek fényt vetnek gazdálkodásuk lehetőségeire. 18. Cselédtehén istálló. Az ötvenes években lebontották. 1886-ban épült vályogtéglából, 1927-ben a nádtetőt cserépre rakták át. A deszkából készült jászlak a falak mellett kétoldalt voltak, középen járda. Harmincöt tehénnek adott az istálló helyet. A cselédek bérezésének egyik számottevő tényezője volt a tehéntartás. Minden kommenciós tarthatott egy tehenet és szaporulatát fél éves korig. A mesteremberek két tehenet, az elöljárók hármat tarthattak. 20., 21., 44. Sertés és tyúkólak. (8., 16., 24.) 1882-ben építették azt a 17 rekeszes sertés- és tyúkólat, mely ma már teljes épségében áll. Falai téglából, féltetős tetőszékét náddal fedték. Durva habarcs vakolásúak, a tyúkházak a sertésólak felett vannak, ide kis létrák szolgáltak, a sertésólak előtt ágakból készített kifutók. Ugyanilyen jellegűek, csak méretben kisebbek, a másik két helyreállított ól. 61. Bíirgonyaverem. (28) A Kápolna domb oldalába vájták és táglafallal erősítették még azt a 14 rekeszes burgonyavermet, melyben a cselédek egy része a burgonyáját, répáját tárolhatta. Az épületek téglaboltívesek, deszkaajtóval záródnak. (XIV/I. tábla.) * * * A bemutatott épületek és épülettervek Szántódpuszta közel kétszázéves fejlődéséről adnak számot. A bemutatott és ismertetett térképek a 18. sz. végi, a 19. sz. közepén meglévő épületeket rögzítik. A pusztának az igazi fellendülése a reformkorban Brestyenszky Béla tihanyi apát alatt következhetett be. A gazdasági fellendülést a megnövekedett épületek mutatják. Halála után a gazdálkodásban visszaesés volt tapasztalható. A régi gazdálkodási szisztéma felszámolása és a szántóföldi termelés rentábilissá tétele nem volt zökkenőmentes. 1865-ben a gazdaság komoly nehézségekkel küzdött. Ez évben a szántódi gazdaság (ide tartozott ekkor még a később különvált Tóközpuszta is) alig 8 181 forintot jövedelmezett. A szántóterület 1435 kat. hold volt, ennek megmunkálására negyvennyolc igásállattal rendelkeztek. A külterjes gazdálkodás mutatója az, hogy egy pár igásállatra közel 60 kat. hold megmunkálása jutott. A földek a gazdaságtól messze voltak, pl. a tóközi szántókat az ökörfogatok két órai úttal tudták megközelíteni. Ekkor döntött úgy a szántódi is272