Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Knézy Judit: Paraszti tejfeldolgozás és tejtermékek fogyasztása Somogyban (1850–1945)

60. Knézy Judit, 1977. 77. 61. Kardos László, 1943. 30. A kásalevest és a kását egy kategóriában tárgyalja „kásaleves, vagy egyszerűen kása". Jankó János a Balaton mellékén a kölest említi, mint kását adó növényt (1902. 222.). 62. Nagyobb lukú szitán nyomták át, így nyertek apró gömböcskéket. Nem azonos az alföldi tarhonya felhasználási módjával. 63. Gelencsér Sándor. A Kapós mente népi táplálkozása. RRMA. 1182. 64. A csökölyi adatot 1. Nagy József 1910. 20. p. írta le először; Magyaregresről Kocsisné Szirmai Fóris Mária, A hagyományos paraszti gazdálkodás szókincse és ismeretanyaga. RRMA. 946. 65. Jankó János 1902. 220-221. köleskásáról ír és lakodalmi kásáról, mely után kásapénzt szedtek. 66. Czeider Margit 1968. 46. 67. A tejesmártással kapcsolatos adatok eredete: Magyar Julianna, Lakodalom Buzsákon. RRMA. 3056. A Dráva mentéről saját gyűjtések: Babócsáról RRMA. 3570., 3568. Bolhóról RRMA. 2849; Lakócsáról 2853, 3082; Berzencéről Papp Imréné, RRMA. 1570. 38-41. 68. Pereszlényi Márta említi Balatonendrédről EA 1846. Kisbán Eszter 1970. 311. p. a pépes ételek legújabban elterjedt fajtájához sorolja a stercet. 69. A Kapós menti adatokat lásd Gyarmati Erzsébet 1972. 142., a lábodi adatot Mike Györgyi 1968. 11. írta le, de ott bubuta a neve. Taranyból az adat saját gyűjtés 1975. november, Czipóth Mihálynétól (sz. 1910. kat.) RRMA. 3081-3171. Laska a neve Kutason, Kálmáncsán (MNA), Csákányban (Pongrácz Vilmos válasza a kérdőívre RRMA. 3670.) 70. Gelencsér Sándor (pupora) RRMA. 1182. 71. Jankó János 1902. 222. 72. Kerecsényí Edit 1967. $9. 73. dr. Hoss József 1966. 39. 74. Tóth Mária válasza a kérdőívre, Csokonyavisonta. RRMA. 3591. és Hoss József 1966. 20. 75. Gyarmati Erzsébet 1975. 22-29. 76. Papp Imréné 1970. 38-41. 77. Papp Ilona válasza a kérdőívre, Kőröshegy. RRMA. 3533. 78. Belső-Somogyban és Somogyszentpál környékén készítettek lenvásznat. 79. A terminológiát 1. K. Kovács László 1970. 623. 80. Saját gyűjtések 1975. július. Sebestyén Lajosné Fehér Margittól (sz. 1899. kat.) Zamárdiban. RRMA. 2912., valamint 1975. nov., Balatonszentgyörgy, Simon Józsefné (sz. 1896. kat.) RRMA. 3079. helybéli születésű, ő említette a „bodag" kifejezést. 81. Saját gyűjtés, 1975. Gölle. 82. Czeider Margit 1968. 46. „szárított túró" a neve. 83. Keserű túró kifejezés szerepel egy 1852. évi vagyonleltárban Berzencén Fischer Ábrahám kereskedő lefoglalt javaiban. SML. Nagyatádi kir. járás 1852. 1603, 1852. 84. „Ernyekes sajtár" elnevezés szerepel egy 1765. évből való kisnemesi inventáriumban. SML. Nemesi inventáriumok. Nikla. 85. Geleacsér Sándor, Népi táplálkozás a Kapós mentén. RRMA. 1182. 86. Adatközlők: Babócsa, Radies Istvánné (sz. 1913), Baracsi Mihály (sz. 1902), Gölle, Kovács István (sz. 1903) saját gyűjtések. Juta, Szabó Mária válasza a kérdőívre RRMA. 3595; Kőröshegy, Papp Ilona válasza a kérdőívre RRMA 3533, Patca, Szelei Balázsáé válasza a kérdőívre RRMA 3539-40, Szabadi, Gaál Nagy Gáspárné kérdőíves válasza RRMA. 3523. Kaposmérő, Bertalan Béla kérdőíves válasza RRMA. 3597. 86. Simon József, Néprajzi összefüggések községeinkben és környezetében, RRMA 3524. 87. Leltári számuk a felsorolás sorrendjében: 1604; 73.35.61; 70.9.6.1-3; 70.27.2.1-4; 68.22.4.1-3. 88. Saját gyűjtések 1975-76. RRMA. 3568, 3570. 89. Legtöbb helyen mindkettőre, azaz cserép- és faköpülésre is van adat: Kapoly, Csököly, Zamárdi. 90. Leltári száma: 73.35.162. 91. Babócsán, de Balatonszentgyörgyön is ez a neve. 92. Rippl-Rónai Múzeum 73.56.8. és 73.56.1-es lt. számú fazekai e készletből valók. 93. 'Gyarmati Erzsébet gyűjtése RRMA. 1227. 32 p. 165 r