Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Knézy Judit: A sertéshús fogyasztása és tartósítása Somogy megye parasztságánál (1850–1960)

gulyáslevest és vöröshagymás sült húst tálaltak. Vacsorához disznóöléses káposz­taleves volt, ami azt jelentette, hogy több hús volt benne, mint máskor. Vacsora végén búzalisztből való hájaspogáosát hoztak be. 65 Sok tekintetben hasonló Kisbajomban és környékén a disznóöléses étkek so­ra. Hajnalban pálinkát adtak a disznólefogóknak, pörkölés és bontás után sült vért kaptak a munkások. Ebédre orgyas káposztalevest és sütt májat tálaltak kö­vesztőlében főtt kukorica- vagy hajdinakásával, végül hájaspogácsát. Vacsorára megelégedtek a déli maradékkal, vagy ha az kevés maradt, főtt húst fogyasztot­tak mártással (paradicsom). Másnap a zsírsütők előző napi maradékával kezd­ték az evést. Délre kisült a hurka (véres), és a pöre. Ujabban kolbász és májas­hurka is kerül az asztalra, viszont kukoricakását egyre kevesebben főznek. 66 Csurgónagymartonban úgy igyekeztek, hogy egy nap alatt végezzenek, külön­ben azonosak az ételek a kisbajomival: a reggeli sült (dinctelt) máj, hozzá ká­posztát sütöttek; az ebéd húsoskáposzta és sült hús; a vacsora: húsleves, főtt hús mártással, hurka (ma kolbász is), hájaspogácsa. 67 Andocson az 1920-30-as években reggel nemigen ettek semmit disznóvágás­kor, legfeljebb sült vért. Délben gulyáslevest, pecsenyét (sült hús) sült káposz­tával és sült velőt (májjal vegyítve készítettek), estére viszont orgyából főtt metéltlevest, a levesben főtt csontos húst, pirított száraz tormával, vagy káposz­talevest, végül hájaspogácsát. 68 A Kapós menti községekben módosabb családoknál vendégeket is hívtak a disznóöléses vacsorára. Ugyanígy volt ez német községekben is pl. Somogyszil­ben, Gálosfán. Mosdóson kb. 10 órakor ettek először, mégpedig sült húst és májat. Délben húslevessel vagy töltött káposztával kezdték, sült hússal folytatták. A vacsora már igen rangos volt, hat fogásból állt: 1. Urgyafejhől főtt húsleves hosszúmetélttel 2. Paradicsommártás főtt hússal 3. Hideg torma főtt hússal 4. Sült hús kenyérrel, savanyúsággal 5. Sült kolbász, sült hurka 6. Hájaspogácsa és mindenhez bor 69 A gálosfai németeknél ebédre igen tartalmas levest főztek. A neve: Schlach­tenprie. Ehhez zsíron hagymát, fokhagymát, húsdarabokat, velőt, májat apróra vágva, babérlevéllel, paprikával, sóval ízesítve átsütöttek, kissé párolták fedő alatt, majd abalével felengedték, tejfellel behabarták. Vacsorára vendégeket ís vártak. Először gornyasztót tálaltak, tányérba szelt kenyérre abalét mer­tek, majd töltött káposzta, hurka, kolbász, sült hús következett savanyúsággal, végül fánk és pogácsa. 70 A kóstoló küldése is különböző módon történt vidékenként. Lábodon az 1930-as években rokonoknak, szomszédoknak, barátoknak disznóölés napján mély tányérban egy-egy szép szál hurkát, egy szál kolbászt, kevés pörcöt he­lyeztek el, s azt vitték el. Egyszerűbb kóstoló volt, s korábban ez lehetett álta­lánosabb, ha egy mély tányérba abalében főtt kását mertek, folyós zsírral meg­öntözték, tetejére néhány szelet húst tettek. Mosdóson két ízben járt kóstoló: ölés napján egy tányér kása sült hússal, májjal; másnap pedig nyers hús levescsonttal, egy bokor (karikába kötött) hur­131

Next

/
Thumbnails
Contents