Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

Knézy Judit: A sertéshús fogyasztása és tartósítása Somogy megye parasztságánál (1850–1960)

gulyáslevest és vöröshagymás sült húst tálaltak. Vacsorához disznóöléses káposztaleves volt, ami azt jelentette, hogy több hús volt benne, mint máskor. Vacsora végén búzalisztből való hájaspogáosát hoztak be.

65 Sok tekintetben hasonló Kisbajomban és környékén a disznóöléses étkek sora. Hajnalban pálinkát adtak a disznólefogóknak, pörkölés és bontás után sült vért kaptak a munkások. Ebédre orgyas káposztalevest és sütt májat tálaltak kövesztőlében főtt kukorica- vagy hajdinakásával, végül hájaspogácsát. Vacsorára megelégedtek a déli maradékkal, vagy ha az kevés maradt, főtt húst fogyasztottak mártással (paradicsom). Másnap a zsírsütők előző napi maradékával kezdték az evést. Délre kisült a hurka (véres), és a pöre. Ujabban kolbász és májashurka is kerül az asztalra, viszont kukoricakását egyre kevesebben főznek.

66 Csurgónagymartonban úgy igyekeztek, hogy egy nap alatt végezzenek, különben azonosak az ételek a kisbajomival: a reggeli sült (dinctelt) máj, hozzá káposztát sütöttek; az ebéd húsoskáposzta és sült hús; a vacsora: húsleves, főtt hús mártással, hurka (ma kolbász is), hájaspogácsa.

67 Andocson az 1920-30-as években reggel nemigen ettek semmit disznóvágáskor, legfeljebb sült vért. Délben gulyáslevest, pecsenyét (sült hús) sült káposztával és sült velőt (májjal vegyítve készítettek), estére viszont orgyából főtt metéltlevest, a levesben főtt csontos húst, pirított száraz tormával, vagy káposztalevest, végül hájaspogácsát.

68 A Kapós menti községekben módosabb családoknál vendégeket is hívtak a disznóöléses vacsorára. Ugyanígy volt ez német községekben is pl. Somogyszilben, Gálosfán. Mosdóson kb. 10 órakor ettek először, mégpedig sült húst és májat. Délben húslevessel vagy töltött káposztával kezdték, sült hússal folytatták. A vacsora már igen rangos volt, hat fogásból állt: 1. Urgyafejhől főtt húsleves hosszúmetélttel 2. Paradicsommártás főtt hússal 3. Hideg torma főtt hússal 4. Sült hús kenyérrel, savanyúsággal 5. Sült kolbász, sült hurka 6. Hájaspogácsa és mindenhez bor

69 A gálosfai németeknél ebédre igen tartalmas levest főztek. A neve: Schlachtenprie. Ehhez zsíron hagymát, fokhagymát, húsdarabokat, velőt, májat apróra vágva, babérlevéllel, paprikával, sóval ízesítve átsütöttek, kissé párolták fedő alatt, majd abalével felengedték, tejfellel behabarták. Vacsorára vendégeket ís vártak. Először gornyasztót tálaltak, tányérba szelt kenyérre abalét mertek, majd töltött káposzta, hurka, kolbász, sült hús következett savanyúsággal, végül fánk és pogácsa.

70 A kóstoló küldése is különböző módon történt vidékenként. Lábodon az 1930-as években rokonoknak, szomszédoknak, barátoknak disznóölés napján mély tányérban egy-egy szép szál hurkát, egy szál kolbászt, kevés pörcöt helyeztek el, s azt vitték el. Egyszerűbb kóstoló volt, s korábban ez lehetett általánosabb, ha egy mély tányérba abalében főtt kását mertek, folyós zsírral megöntözték, tetejére néhány szelet húst tettek. Mosdóson két ízben járt kóstoló: ölés napján egy tányér kása sült hússal, májjal; másnap pedig nyers hús levescsonttal, egy bokor (karikába kötött) hur131