Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

A ház alatt levő pince déli szakasza emberemlékezet óta el van falazva. Azt mondják, ez a pinceszakasz, a ház déli ablaka alatt egyszer beomlott. A kormányzó nem engedte, hogy bárki is lemenjen és megnézze, mi van ott. Állítólag ismeretlen eredetű emberi csontvázakat találtak a pince ezen részében, melyek feltevés szerint meggyilkolt emberek maradványai. A nagy üreget a húszas évek végén földdel betemették. A gazdalakás épületéről mondja egy régi térkép, hogy „Edelhaus", azaz nemesi ház, udvarház. E név arra utal, hogy a régi időben, amikor még nem volt meg a kastély és a kasznárház, ebben az épületben lakott a bérlő vagy tiszttartó, vagy itt szállhatott meg az apátúr vagy az idelátogató más úri vendég. Ez a XVIII. századi tipikus, de szerény nemesi udvarház ma a legroszszabb állapotban van. A nádtető leroskadt, az elvásott nádkévék alól kilátszanak, korhadnak az évszázados, faragott gerendák. A tető végig beázik. Esővíz, hólé áztatja a szép boltozatokat. Lecsurog a szobák falán is. A gólya, talán már száz évek óta, kéményére így is hűségesen visszatér. Északabbra, egy kis gerincen áll a „pásztorház" nevű épület. Benne lakott a kanász-számadó, a tehénpásztor és a juhász. Lakásuk szoba-konyhából és kis kamrácskából állt. A szobák földesek és gerendásak voltak. Nyugati végén lakott a kanász-számadó, akinek még egyszer akkora lakása volt, mint a többinek. Eleinte ebben az épületben is közös konyha volt, sorozott tűzhelyekkel, katlannal, kemencével. A tűzhelyeken itt is téglán, majd vasháromlábon főztek. A lábastűzhely elterjedése azonban a sározott tűzhelyeket kiszorította. Az épület déli felén valamennyi lakás előtt parányi kiskertet varázsoltak a lakók. Bennük tátika, viola, nefelejcs, pünkösdirózsa, hajnalka nyílott. A kiskertet különféleképpen elhelyezett cserepesvirágok, kaktuszok díszítették. Az épület jellegzetessége, hogy a padlásfeljáró széles főlépcsője kívül van elhelyezve. A majorudvar nyugati szélén épült 1810-ben a „mesteremberek háza". Az épületben akkor is már öt család lakott. A szobák 5x6 méteresek, elég nagyok. A konyha világos, a kamrák is kényelmesebbek. Az utóbbi időkben e helyiségeket béresek, pásztorok lakták. Érdekes építmény még a majorudvar szegélyén épült „közös-kemence". A betonsapkás, magas kéményes, romos épület valaha a kenyérsütések, ünnepi készülődések mozgalmas színtere volt. A puszta többi lakásai későbbi átalakítás folytán jöttek létre, ezeknek történelmi jelentőségük nincs. Ezeket részletesen nem is tárgyaljuk.

131 A szoba és konyha berendezése Ш Milyen volt a konvenciós lakás? „A gazdasági cselédek egészségtelenül, nagyon össze vannak zsúfolva, hol egy szobában egyszerre van keresztelő, lakodalom, temetés" — írja az aratósztrájkok idejéből (1907) egy főispáni jelentés. Ez a megállapítás egy uralkodó osztály önbeismerése az össze költöztetett családok életviteléről.

132 De az egy családnak kijelölt lakás sem volt mindig megfelelő. Számtalan helyen csak téglás szobát és sötét, közös konyhát kaptak a cselédek, 19