Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

sa, melyektől évente 25-30 malacot kapott. Jó módban élt, pénzét takarékba tette. Földet mégsem mert venni, mert kutatták volna, honnan a pénz, nem ferde úton szerezte-e. Pénze elveszett a hadikölcsönben.

129 A konvenció nagyjából ugyanaz volt az egész országban, helyenként mégis változott. Tolna megyében - Illyés Gyula szerint - a lakáson kívül 6 q búzát, 5 q rozsot, 5 q árpát kaptak a konvenciósok. Járt még 5-6 méter dorongfa, 300 n-öl kert, 1600 négyszögöl kukoricaföld. Tarthattak 1-2 anyakocát, malacait is választásig és 1 liter tejet kaptak naponta. Szentgyörgypusztán, Tata mellett - Kardos László szerint - 8 q búza, 8 q rozs, 2 q árpa volt a terményjárandóság. 1600 n-öl kukoricaföld, 200 n-öl kert, 9 q tűzifa, szalma szükség szerint, 24 kg só, 1 liter tej és 40-60 pengő készpénz, negyedévekre elosztva. Alsóhetényben - Sípos Gyula szerint - 8 q búza, 8 q rozs, 4 méter tűzifa, 4 méter ágfa, 24 kg só, 6 q szalma, 1400 n-öl kukoricaföld szántva, 300 n-öl kert, 700 n-öl mesterséges takarmány (lucerna-féle) volt a konvenció. Tarthattak egy tehenet, borjával, 2 kocát, 8 süldőt. Ugyanitt mit kapott a kasznár? Évi 1860 pengő készpénzt, 10 q búzát, 10 q rozsot, 10 q árpát, 6 q zabot, 38 q csöveskukoricát, 4 hl bort, 60 űrméter tűzifát, 84 kg sót, 15 q szalmát, 1600 n-öl földet, 4 tehén, 4 borjú, 4 göbe, 4 süldő tartását kétévesig, 20 db-ot egyévesig. Baromfit korlátlan számban. Ezenkívül kényelmes, nagy lakást, hatalmas konyhakerttel. A számok és arányok önmagukért beszélnek. A cseléd la kasok A cselédnek, ha egy évre leszerződött, családonként külön kamra és szoba járt. Aki hónapszámosnak szerződött le, annak csupán fekvőhelyet adtak. A konvenciónak legnagyobb értéke éppen a lakás biztosítása volt. Hova ment volna a szegény ember lakás nélkül? De amennyire fontos volt a lakás a sokgyermekes cselédembernek, éppen annyira nem volt fontos a lakás fenntartójának. Somogyban különösen rosszak voltak a lakásviszonyok. A legtöbb urudalomban „rozzant, életveszélyes, egészségtelen odu" volt csupán. Sörnyepusztán egy szobában két család lakott. Jabapusztán 22—26 személyre jutott egy árnyékszék. Az ádándi gazdaság lakásaiban hiányzott a kamra. Ságváron, a veszprémi káptalan birtokán 4-4 családnak közös, nyitott konyhája volt, a kamra hiányzott. Ságpusztán 4 szobában 8 család lakott. Mikén 35 családra 3 árnyékszék jutott. A legtöbb helyen az épületek közelében volta'k az ólak, baromfiólak, ezek megfertőzték a lakások levegőjét, a legyek milliói zsongtak az épületek körül. Némelyik uradalomban hallatlan felelőtlenség uralkodott. Somogyaszalón pl. istállóból, ólból alakítottak át fekvőhelyeket a munkások számára. A munkások már megérkeztek, amikor az egyik helyiségben még sertések, a másikban üszők és ökrök voltak.

130 Szántódon mi volt a helyzet? Amíg a hivalkodó „kastély" szobáit faragott bútorokkal, kárpitozott székekkel, pamlagokkal, festményekkel, szőnyegekkel rendezték be, és a sarokban álló magas cserépkályha ontotta a kel74