Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

azután palával fedték be. így két megégett, megszenesedet gerenda még ma is látható a kastély tetőszerkezetében. Az égett gerendák az aratósztrájkok idejének megszenesedett tanúi. Hogy valóban a kormányzó kályhájától keletkezett-e a tűz, senki sem tudja. Az biztos, hogy abban az időben erre-arra, az épület teraszán is cédulákat találtak, melyre rá volt írva, hogy ekkor és ekkor, ez meg ez ki fog gyulladni. Az épületek eddig biztosítva nem is voltak. Mióta a kastély leégett, az épületeket biztosították. A tűzesetek jó része 1904-1905-ben volt. 1905 áprilisától október 17-ig hét tűzeset fordult elő a pusztán. A biztosító felmondta a biztosítást, mikor a tűzesetek sorozatát látta. És csak háromszoros biztosítási díj ellenében volt hajlandó újabb biztosítást kötni.

96 A tüzeket gyújtogatás okozta, mert mindig takarmány, kazal, asztag, cséplőgép égett el, sohasem lakóház. A cédulák íróit és a gyújtogatókat nem találták meg soha. Szántódon 500 korona jutalmat ígértek a nyomravezetőnek, mégsem tudták a gyújtogatót megtalálni. Az emberek összetartok és bátrak voltak. Amikor a kormányzó nem teljesítette emberségesebb lakás biztosítására riányuló kérelmüket, elébe álltak, és határozottan kijelentették: „Ne tessék haragudni a Kormányzó úrnak, de mi a kérésünktől el nem állunk! Válasszák szét a lakásokat! Egy szobában csak egy család lakjon! Hiszen nincsen nyugovásunk. Annyian vagyunk, az egyik gyermek felsírja a másikat." És a lakásokat különválasztották. 1919-20-ban aztán jöttek a minisztériumból, megnézték a lakásokat, és érdeklődtek a megélhetőségrő!.

97 Hol tanácskoztak a pusztaiak? Hol beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat? A major DK-i kijáratánál volt egy tábla. Rá volt írva „Somogy vármegye. Szántód puszta, Zamárdi község." Szép füves térség volt körülötte. Ezt lekaszálták, és itt szoktak a cselédek összejönni. Beszélgettek. Újságot csak később járattak. Beszélték, hogy Bors kormányzó hogyan fogta a fejét, mikor kigyulladt a pajta. Azt hajtogatta: „Istenem, kinek vétettem? Kinek vétettem?" Az aratók rámondták: „Te tudod, kinek! Tudod te, kinek!" Szántódlak az I. világháború sodrában Aratáskor a kisbíró megverte a dobot, a hadköteleseknek azonnal be kellett vonulniuk. Először a Somogy megyeieket vonultatták be, azután a Veszprém megyeieket. Az erős férfiak helyett nők, öregek, gyerekek mentek a munkába. Asztagot raktak, csépeltek, szántottak, nehéz munkát végeztek. Emberhiány miatt később a gazda, a csősz, a gazdatiszt is szántott. A szántódiak közül a fronton elestek: Balogh Pál, Bangó János, Bodri Pál, Bodri György, Csanádi József, Csima Ferenc, Kovács József, Márkus Ferenc, Szabies József, Szabó Károly és Vasicsek János, összesen 11 fő. A frontról hazakerültek: Baranyai Bálint, Baranyai Ferenc, Bánfalvi Lajos, Huszár Tamás, Sarok István, Sörös Imre, Tapolczai István, Tapolczai Lajos, Szabó Pál és mások. 53