Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

Az apáiság népei Szántó faluban 1211-ben, az alapítás után 150 évre, az apátság nagy összeírást végeztetett Zala, Veszprém, Somogy és Tolna megyékben levő birtokain. Hogy Szántódot el tudjuk helyezni a birtokok sorrendjében, és hogy értékét megértsük, szükséges, hogy nagy vonásokban a többi falu lélekszámát is megemlítsük.

23 Füred környékén levő birtokok: Tihany 74 háznéppel, Aszófő 15, Szőlős 7, örményes 11, Udvari 6, Fülöp 4, Örs-Kál 2, Dörgicse 3, Vászoly 2, Pécsei 11, Füred 9, Kék 16, Papsoka 18, Arács 20 háznéppel. Tihany kivételével mind apró falvak. Ha egy háznépet hat főnek veszünk, (3 férfi, 3 nő) a 14 helységben összesen kb. 1250 fő lakhatott. Somogyban ekkor 9 falut írtak össze. Idők folyamán 40 birtoka is volt az apátságnak Somogyban, de nem egyidőben. A falvak száma 10-26 között mozgott. A legnagyobb és legnépesebb birtokai itt voltak az apátságnak. Török (Törek) 250 lélek, Szántó 200, Teleki 50, Csopak (Gamás mellett) 110, Boglár 20, Gamás 380, Gyótán túli Ság 36, Füzegy (a későbbi Kisbárapáti) 226, Iga! 20 lélek, összesen: 1286 fő. A kimutatásból látjuk, hogy Törek, Gamás és Füzegy milyen nagy falvak voltak és mindjárt utánuk Szántód következett. Veszprém megyéből Somlyó-Szöliőst és Beréndet említi az írás, kb. 300 fővel. Tolnából Fadd szerepel 200 lakossal, Martos 220, Kolon ugyancsak 220 lakossal, összes tolnai háznép 640 fő. Egyebütt levő birtokok: Besenyő (a Duna mellett) 180 lélek, Morotva 54, Bárányos 30 fővel, összesen: 264 fő. A felsorolt 31 falu lakossága a becslések szerint: kb. 3740 fő. Az összeírok a munkabíró nagyapával kezdik, majd ennek fiait, végül ezeknek fiait említik.

24 Az összeírások kb. 2000 ősi, szép magyar nevet őriztek meg számunkra. Női nevek - Tihanyt kivéve — az összeírásban nem szerepelnek. A szántódi összeírásban két jobbágyház és huszonöt udvarnokház szerepel. A jobbágy szó ekkor még tisztet, tisztséget, megbízatást, hivatalt jelentett. A jobbágyok mérték ki a földet, állapították meg a határokat s kötelességük volt, hogy az apátot útjain elkísérjék.

25 Valószínű, hogy részt vettek a földművelés és egyéb munkák irányításában is. Az udvarnokok az udvart, azaz a tihanyi monostort szolgálták. Az udvarnokok kötelessége volt, hogy az apátságot fél évre való liszttel ellássák. Ezenkívül felváltva egy-egy hónapot szolgáltak a kenyérsütő műhely udvarában is. Segédkeztek a fahordásnál, vízhordásnál. Munkájuk leteltével visszatértek családjuk körébe, és a földek megmunkálását végezték. Ezenkívül halásztak is, az apátot látogatása alkalmával megvendégelték, neki ajándékokkal kedveskedtek

26 Az apátság összes udvarnokainak harmadát Szántód adta. Ha egy családra három férfit számítunk, ezekhez vesszük a nők és a gyermekek számát, úgy az egész falu lakosságát 200-220 főre becsülhetjük. Az udvarnokok a jó szántódi földeken megtermelték a maguk gabonáját meg az apátságét is. A gabona átszállítása télen-nyáron nehézségbe ütközött (vihar, jég, olvadás). Az őrletést az örvényesi malmokban kellett végezniük, így elég távol voltak családjuktól. Munkájuk, szolgálatuk nem lehetett könnyű. 20