Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978
Szántód határában különféle talajok fordulnak elő. A Balaton mel<lékét szürke homoktalaj, a berek szélét fekete homoktalaj fedi. A lecsapolt részeken tőzeges, szikes és fekete agyagos talajúikat találunk. A lankáikat, domboldalakat lösz fedi. Az erdőkben a barna erdei talaj az uralkodó, a völgyekben pedig a vörös agyag. Köves talaj csak a Küeshegy tetején fordul elő, parányi területen. Régebben a Küeshegyen követ, a Csikaszában agyagot, a temető környékén homokot bányásztak. E bányák megszűntek. A vidék éghajlata szárazföldi, mediterránba hajló. Több az eső, mint az Alföldön, de kevesebb, mint a Dunántúl nyugati részén (700 mm). 16 A nyár meleg, napfényes, nyaralásra kiválóan alkalmas. Az esőt a délnyugati és nyugati szél hozza. A vihar és a hó északról tör rá a vidékre. A növényzet az idők folyamán sokat változott. A Balaton megszületésének idején, az utolsó jégkorszakban zord éghajlat uralkodott itt. Füves tundranövényzet, fenyőfás ligetek, nyírbozótok, fűzbokrok borították be a tájat. 17 Az időjárás lassú felmelegedésével mind nagyobb tért hódított a bükk. hárs, mogyoró, tölgy és szil. 18 A fenyő északabbra vonult, helyét a szelídgesztenye erdő foglalta el. A honfoglalás idején ligeterdős lehetett a táj, melyben ritka fás legelők, dús kaszálók, zúgó nádasok is voltak. A szárazabb területeket, magaslatokat csalitosok, tüskés bozótok borították, a völgyekben bozóterdők nőttek. Vad gyümölcsfák bőven voltak az egész határban. Ma már más a növényzet képe. A réteket, útpartokat, erdő- és mezőszéleket a pannon-flóra illatos, dús bokrai díszítik (zsálya, fehérüröm, pannonbükköny, koronafürt, kakukkfű stb.). A mediterrán felé hajló éghajlat alatt kitűnően érzi magát a szőlő, mandula, barack, dió. Buján tenyészik a Földközi-tenger vidéki ezüstfa (olajfa), fává nő a cédrus, a bodza. Szántóföldi művelésben szépen virul az illatos levendula. A mocsarakban a káka, nád, gyékény, vízitök, békaszőlő közönséges. Ritka a gyapjúsás, amely a tocsogókban alkot fehér foltokat. A gólyahír a süppedékes helyeken virul. A gyermekláncfű puha, sárga szőnyege a rétek magasabb szegélyét veri fel. A réti füzény mély réteken, a mocsári tisztesfű az árokpartokon él. Erdeink főleg cser, tölgy, gyertyán, hárs, akác, fenyő és vegyes fafajiakból állnak. A boróka foíltokban fordul elő. Gyakori a fák törzsére felkúszó borostyán. A még irtatlan erdőkben az iszalag alkot áthatolhatatlan szövevényeket. Erdeinkben sokféle gomba terem. A fák alatt néhol szőnyeget alkot a boncsibolya vagy télizöld-meténg. A mélyebb erdőkben nyílik a májusi gyöngyvirág. Állatvilágunk gazdag. A berek nádasaiban ritka, védett madár a nyári lúd fészkel. Nyári estéken messze hangzik a gúnár gágogása, a kis libák lilükelése. A vadréce, szárcsa is itt tanyázik. A sirályok csak tavasszal jelennek meg az olvadék-vizen, azután a Balatonra vonulnak. A nádirigó közönséges. A gólyák rendszeresen visszatérnek Szántódra, zsákmányban gazdag szülőföldjükre. 15
