Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

letet. Határa halban, vadban, gyümölcsökben gazdag volt. A kőkori ember csiszolt eszközeinek előfordulása jelzi, hogy az újkőkor embere itt már letelepedett.

3 Környéke a rézkorban is lakott volt (Balatonendréd, Ságvár, Szólád, Balatonboglár, Zamárdi).

4 A bronzkorban telepek létesültek a déli parton végig, a temetők néhol a parti homoksávba is lehúzódtak (Siófok, Balatonkiliti, Balatomlelle, Balatonboglár, Zamárdi).

5 A vaskor nyomait Tihanyban, Balatonföldváron, Kerekiben, Balatonbogláron, újabban Zamárdiban és Kötcsén találjuk.

6 A rómaiak bizonyosan uralták az őrségállításra felkínálkozó szántódi dombtetőt. A földvári, zamárdi és tihanyi erődítményekké:] együtt ez is szerepet játszhatott a balatoni átkelés ellenőrzésében.

7 A tó északi partján ebben az időben összefüggő lakosságról tudunk.

8 A déli parton Fonyódon, Balatonszabadiban újabban Zamárdiban bukkantak elő itt-tartózkodásuk nyomai.

9 A közeli Ságvár kisebb táborhely, Fenékpuszta pedig hatalmas táborváros volt.

10 Az 1969-ben, a zamárdi Pap-tagon előkerült késő császárkori sírok is e vidék 'lakottságát bizonyítják.

11 Szántódról csupán két magános sír került napvilágra.

12 Az Állási dü'lő Komlós-i peremén levő sírból csontváz, kard és korsó került elő. A hársfás út alján előkerült sírból pedig csontváz és egy korsó (arany?) pénz. A leletek Tihanyba kerültek. Szántód lakosságát egy 1960-as években, a puszta belterületén előkerült bronz (?) perselyszobrocska (?) jelzi. A kb. 20 cm magas szobrocskát a Nemzeti Múzeumba küldték fel meghatározásra.

13 A szájhagyomány szerint a domb keleti lejtőjén, szántáskor aranypénzeket, Árpáskertben pedig egy aranykanalat is találtak. A népvándorlás népei közül a kelták és az avarok hosszabb időre megszállták e vidéket. Balatonföldváron a kelta pénz, Zamárdiban két kelta sír került elő.

14 A környék avar uralmát az 1972-ben részben feltárt, nagy kiterjedésű zamárdi avar sírmező bizonyítja.

15 A honfoglaláskor törzsi magyar népek telepedtek le e vidéken. Visszamaradt szláv lakosságról nem tudunk. Szántód történetéhez kapcsolódnak még az alábbi régészeti leletek is: A Somogyi Néplap híradása szerint az 1960-as években, közel a pusztához, egy honfoglalás kori halásztanyára bukkantak a Balatoni Múzeum munkatársai. (Balatoni Múzeum, (Keszthely); Mária királynő 133 db ezüst dénárját a bazsitanyai dűlő keleti felében tatlálták meg 1962-ben (Balatoni Múzeum, Keszthely); a Káplánkút emelkedőjénél levő, útmenti sózógödörből régi sarkantyú került elő (Zamárdi Helytörténeti Gyűjtemény). Az újabb idők legjelentősebb emléke a szántódi földosztó balta. Az ősi szántódi családbc) származó Bánfalvi Lajos szerezte meg ezt az ugyancsak Szántód pusztán lakó Major Lajostól, a Zamárdi Helytörténeti Gyűjtemény számára. A szántódi apátsági birtokot ezzel a favágitóról felkapott baltával osztottók ki 1945 tavaszán. (A mezsgyekarókat a jelzett baltával faragták ki és verték a földbe.) 14