Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
Siófokon egyre sürgetőbbé vált a fürdőhely fejlesztése a gyorsan növekvő fürdőigények hatására. A déli vasút és a Balaton szabályozása lehetővé tette a fürdőkultúra kibontakozását más települések esetében is. A déli vasúttal számos település keres valamilyen kapcsolatot Budapest irányába, a mezőgazdasági termékek elszállítása érdekében is, s így akarva, akaratlanul kapcsolatba kerülnek a Balatonnal. Az áru- és személyforgalom az északi partról a déli part irányába fordult, s egyre több személyt és árut szállítottak a Balaton két partja között is. A kapitalista fejlődés a városok létszámának növekedését hozta magával, s ennek egyenes következménye lett, hogy a nagybirtokos arisztokrácia mellett megjelentek a Balatonon a városok gazdagabb polgárai is. A XIX. sz. végére jelentősebb mértékű fejlődés Keszthely város és fürdő, Balatónfüred fürdőhely, Balatonalmádi fürdő, Siófok fürdőtelep, Balatonföldvár nyaralótelep, Balatonlelle és Balatonboglár nyaralóhelyek, Fonyód villatelep, Balatonberény nyaralóhely települések esetében figyelhető meg. A Balaton szintjének csökkentése után kialakult felszíni viszonyok a legeltető állattenyésztésnek kedveztek mind az északi, mind a déli parton. Az északi parton jelentős volt ekkor a szőlő- és gyömölcs-termesztés. A déli parton csak foltokban volt látható a szőlő. A legeltető állattenyésztés szorosan kapcsolódott a Balatonhoz, az állatok itatására és úsztatására is szolgált. Erre utalnak a Balaton partjának elnevezései is: „itató”, „itató boczka”. „boczka”, „úsztató eleje” stb. A települések a parttól, illetve a parttól és a vasúttól távolabb helyezkedtek el, szinte sehol sem találhatók a part közelében. A Balaton szintjének csökkentése, a patakok, folyók szabályozása és a talajvíz szintjének csökkenése következtében szárazzá vált területek keletkeztek, majd megindult a parcellázás általában a vasút és a Balaton között, elsősorban a szélesebb parti sávokon. A parcellázások következtében megváltozott a települések funkciója és morfológiája: nyaralókat, fürdőházakat, szálláshelyeket, vendéglőket, parkokat, utakatépítenek és nagyobb arányú fásításba kezdenek. Az északi parton Badacsonynak már hajóállomása, fürdője, szállodája fogadja a vendégeket. A révfülöpi hajóállomástól keletre két kisebb fürdőházat építettek az öböl végén. Az alsóőrsi villatelep a Balaton partjához közel keletkezett, de mindössze 6 házból állt. Almádi települése még nem volt egységes. A Balaton partján találjuk a majort, az almádi pusztát és Almádi fürdőtelepet. Ez utóbbinak gőzhajó állomása, fürdőháza volt. A Balaton partját parkosították. Balatonkenese gőzhajóállomása mellett kiépített park és fürdőzésről tanúskodik. Balatonaliga szállodája már a Balaton partjára épült. Balatonvilágoson a parton négy épület alkotta a világosi villatelepet. Balatonföldvár nyaralótelepe a part és a műút között alakult ki, s jelehtős fürdőzésről tanúskodnak a fürdőházák, az éttermek, a szállodák, a parcellázás, a vízvezeték és a kertészet. Balatonszemesen a parcellázott, két részből álló villatelep házai jelzik a fürdőzés fokozatos terjeszkedését. Balatonlellén a vasút és a part között épülnek a nyaralók (íz). Egyetlen mólója a forgalom lebonyolítására szolgált. Balatonlelle és Boglár között majdnem összefüggő parcellázott rész húzódott a parton. Boglár két mólója közül a nyugati a gőzhajózást szolgálta. A vasút és a Balaton között a 16 épület ugyancsak a fürdőzés elterjedéséről tanúskodik. 63
