Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

II. Urbanizáció, idegenforgalom

- kevés a kényelmes lakások s2áana;- nehéz az étkezés, mert csak egy vendéglő va'n, a Bárány vendéglő.

Egy pesti váltókozó nagy faépítményt kíván felállítani szállás, táncterem, étterem céljaira. A kereskedők száma 70-ről 100-ra emelkedett. Olaszországból, Horvátországból és Angliából is érkeztek. A fürdővendégek Pestről és Somogyból jöttek. A fürdőhöz vezető, alig járható, süppedő®, homokos kocsiutat agyag és kavicstöltéssel javították. Az érkezők közül többen Kilitiben foglaltak szállást, melyet Siófokkal a rendszeresen közlekedő társaskocsik kötöttek össze. Ebben az évben oly kedvező volt az időjárás, hogy már május első napjaiban megkezdődött a fürdőzés. A balatoni fürdőzés gyógyerejét csodaszerű eredményekben konstatálták, amelyet elsősorban a hullámzásnak tulajdonítottak.

Siófokon újabb építkezésekbe kezdtek. „... már tavaly is annyira látogatva volt vidékről, sőt még külföldről is...” Fejlődésére hatott „... Füred közelsége, a vaspálya közlekedés, kereskedelem, postai, távirati közlegek..., s minden lényeges kedvezmények, s különösen a tiszta, s természetesen fenéken való hullámos fürdés jótékonysága - a siófoki fürdőhelyt mint e nemében valódi unicumot tevék ismeretessé. épén és megerősödve hagyja el gyógyulásának e

színhelyét. . .” „A fürdőzés az idén még kellemesebb leend, mivel a fürdőben úgy a férfiak, mint a nők osztályzataiban újnemű nagy zuhanyok fognak alkalmaztatni.”

A három nagyobb fürdőhely rövid jellemzése 1868-ból

Keszthelyről olvashatjuk, hogy a fürdőhelyre fordított költségeik növelése és a meleg nyári napok ellenéré sincs annyi vendég, mint amennyit várnak. Problémát okoz a színház látogatottsága: ha az ifjúság nem lelkesedne, és ‘nem vállalna áldozatot a színészeknek már rég el kellett volna menni.

Siófokon ugyanakkor a fürdővendégek száma „... naponként gyarapodik

a jó meleg időben...”, amelyet a Balaton déli partján ......a hullám csapkodás

által okozott kitűnő gyógyhatásnak kell tulajdonítanunk.”

Füreden ......a szállások mind lefoglalván nincs egy árva zug lakó nélkül,

s még a parkba, sétatérre is jut éjjeli vendég... A vendégeket mindegyre szállítja a Kisfaludy gőzös.” (Somogy, IV. 27.)

Siófokon és főleg Füreden újabb építkezésekbe kezdtek. Füreden egy hét alatt 700 vendég fordult meg. Füredről 1869 augusztusában így ír a „Somogy” (V. évf. 31. sz.) „... mert a szálláshiány okozza, hogy a vendégek nem mernek nagyobb számmal jönni... volna ma ezer szobája Fürednek, mind elfoglalva volha.”

Ugyanez a szám Siófokról így tájékoztat: „Sajátos, hogy Siófok nem fogja fel helyzetének, jövőjének nagyságát... Mert még csak egy előnye van Füred fölött, hogy nem kell annyira öltözni, nem kell akkora putcz.”

Egyre több tudósítás, más forrásanyag foglalkozik a balatoni halászattal, a Balaton személy- és teherforgamával.

Az előbbiekben felsorolt tények igazolják, hogy a mai értelemben vett balatoni fürdőkultúra a Balaton szabályozását és az 1861-ben megépített vasútvonal megnyitását követően alakult ki annak a tőkés fejlődésnek kapcsán, amely itt a Balaton térségében megelőzte az i86y-es kiegyezést követő országos fejlődést. Az is megállapítható, hogy az 1860-as évek végére elsősorban Füreden és

62