Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
dákból vert porfelleges utcákon akkora fekete verejtékkel izzadsz, mint egy tési lencseszem, s ha le alkarod magadról mosni vagy kútba kell ugranod, vagy 6 mérföldet menned a Balatonhoz, máskép meg nem fürödhetel.” Ennek az évfolyamnak a 4. száma arról tudósít, hogy Füreden nagymérvű előkészületek történtek: „Midőn mindezeket látja az ember szinte felschajt; miért nem volt csak minden ötödik évben is egy-egy fejedelmi látogatás itt? Ez esetben már régen az európai hírneves fürdők sorában volna Balatonfüred, melynek a természet oly pazar kézzel osztó szépségeit.” „ö Felsége” Erzsébet császárné (királyné) érkezését várják Füreden, s méltó fogadtatás miatt történt a fejlesztés. Tény, hogy a balatoni települések fejlődését a tőkés fejlődés mértéke határozta meg. Siófok közel volt Budapesthez, vasút- és hajóállomással rendelkezett, jó forgalmi fekvésének köszönhette nagyarányú fejlődését: átalakulását üdülőhellyé. Azonban bizonyos esetekben a fejlődésnek vannak speciális és egyedi vonásai, Siófok esetében is. „Ö felsége” érkezését várva 50 zárt ajtajú fürdőszobát építettek a víz színére a „... könnyebb fürödhetés kényelméért.” A vasutastársaság az utakat, a Sió partját rendezi, s fákat ültet. „Egy pompázó várótermet építenek.” A balatoni fürdőzés egyre jelentősebb kibontakozását igazolják az alábbi idézetek: „Balato'mfüreden a fürdő idény már megkezdődött, hanem még ez ideig nem nagy közönség élvezi a fürdőt és a jó léget... mert Füred többé nem egyedül a szórakozások, élvezetek helye, hanem a gyógyulásé is... Naponként számos vendég érkezik a kitűnő gyógyerejű helyre, hol annyian nyertek már üdülést. A hideg fürdők semmi kívánni valót nem hagynak, melyek beljebb vitettek a Balatonba”. (Somogy, 1866. jún. 19-26.) 1866 májusábaii Balatonfüreden 20-30 házhelyet osztottak ki magánosok részére. Arról is szólnak a források, hogy pl. Füreden a rossz idő miatt az augusztusi szezon nem sikerült, ahol létesítmények hiányában nem tudtak mihez kezdeni. 1867-ben új fürdőt építettek a parti sétány körül, vitorlásokat és gyors hajócskákat hozattak Széchenyi Béla, Batthyány, Erdődi és más grófok. „... magán a fürdő területén a legszebb kilátással kínálkozó helyen 30 telket hasítottak ki magános építkezők számára...” (Somogy, II. évf. 18.) „Balatonfüreden mindinkább növekszik a vendégek száma a gőzös naponként számos családot hoz ...” ,.A déli partokoni fürdők igen látogatottak, de bármerre fordulj a drágaság egyformán nagy, a külföldi fürdőhelyekhez nem is hasonlíthatók.” (Somogy, II. 30.) 1867- ben Balatonfüreden 1116 személy fordult meg. Ez az adat arról tájékoztat, hogy mit jelentett a növekedés Füreden, az akkor legfo'ntosabb, legnagyobb fürdőhelyen, és arra is enged következtetni, hogy mit kell értenünk a déli fürdők látogatottságán. 1868- ba'n a keszthelyi fürdő ügyét a keszthelyi Balaton-fürdő Részvénytársaság karolta fel, s a fürdő gyökeres átalakításához fogtak. 500 db fát ültettek el a leendő sétatéren „... tánctér, borpince, utak és kerítések munkába vétettek ...” A Balaton mélyítését, az „... iszapnak porondali eltöltését...” megkezdték, a női fürdőket deszkapadlókkal borították. A részvénytársaság jelentette, hogy a Balaton-fürdőt minden kényelemmel ellátták és május 24-én megnyitják. A fürdő mélyített és kideszkázott uszoda. 1868-ban Siófok „...még több olyan hiányokkal bír, melyekben segíteni kellene__”: 61
