Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
KÖLCSÖNHATÁSOK A BALATONI FÜRDÖKULTÜRA KIALAKULÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DÉLI PARTRA Lóczy István A Balaton, Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava, egyben a világ egyik legnagyobb édesvízű strandfürdője is, kereken 600 km2 kiterjedésű, 77,2 km hosszú, 1 1/2-14 km széles medrének átlagos vízmélysége 3 m, amely közepes vízállásnál 1,8 milliárd m3 vizet tárol. A környezet hőmérsékletének és páratartalmának függvényében nem ritka a napi 1 cm-es párolgási veszteség, amely 6 millió m3 vízmennyiségnek felel meg. A partvonal hosszának megközelítő értéke 196 km. Ha a fürdőzésre alkalmatlan területeket, hajókikötőket stb. leszámítjuk a kb. 150-160 km hosszú, szinte teljesen összefüggő édesvízi strandfürdő nemcsak Európa legnagyobb és leghosszabb édesvízi fürdőhelye, hanem világviszonylatban is számottevő. A fürdőzésre alkalmas vízfelület hozzávetőlegesen 100 km2-re tehető, de ezen kívül kb. ezzel azonos nagyságú terület szolgálja a sportot (osónak, vitorlás stb.). A déli parton a fürdőzők elsősorban a partszegény és az ún. „marás” közötti területet használják, míg az északi parton - a partközeli nagyobb mélységek következtében - inkább a part közelébe'n nagyobb a fürdőzők száma. Ahhoz, hogy a Balaton maximális befogadóképességét megállapíthassuk szükségesnek látszik meghatározni annak a vízfelületnek a nagyságát, amely optimális feltételeket biztosít a fürdőzéshez. Abban az esetben, ha 10 m2-nyi vízfelületet veszünk az optimális érték határául, akkor a Balaton 1 millió ember számára nyújthat egyidőben fürdőzési lehetőséget. Nyilvánvaló azonbán, hogy az 1 millió fürdőző nem egyszerre, egyidőben, tartózkodik a vízben. (Ez a korok, nemek szerint stb. eltérő rétegződést mutat.) Az is megfigyelhető, hogy a hidegvízű füdőzés és a napfürdőzés során a vízben, ill. a parton tartózkodók száma kb. 50-50%-os. A Balaton partján élő, vagy ott rövidebb-hosszabb ideig tartózkodó népesség a kialakult életmód szempontjából több csoportba sorolható. 1. Az állandó lakosság, amelynek életmódja változik ugyan a nyári időszak folyamán, de nem lényeges módon. E lakosság egyik célja és jövedelmi forrása a fürdővendégek elhelyezése és kiszolgálása. Így viszonylag kevesebb időt tölthetnek fürdőzéssel, amely elsősorban a munka utáni időszakra, általában késő délutánra esik. A nappali fürdőzési csúcs időszakát alig növelik. 2. A telek-, nyaraló-, hétvégi házak, társasüdülők tulajdonosai sem olyan szabad fürdőzők, akik egész nap a Balatonban vagy a parton tartózkodnak Életmódjukhoz tartozik általábán a kisebb mértékű kertészkedés, s a telken lévő építmények állagának megóvása. A napfürdőzés a telken, részint a parton történik. Számuk tehát a balatoni fürdőzés szempontjából nem tekinthető abszolút értékűnek. 57
