Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

I. Agrártörténet

ami a nagy lejtésszög mellett a finom szemcséjű lösznek is tulajdonítható. Mindezek eredményeként a talajok termőképessége a Zselicben messze elmarad a megyei átlagtól. Az aranykoronában kifejezett kataszteri tiszta jövedelem az összterületre vonatkozóan a Zselicben 10,3 a. k./ha. (a megyei átlag 69%-a), a közös szántóra vonatkozóan pedig 11,2 a. k./ha (a megyei átlag 62,1%-a). Az eredmény:

1. A szántóföldi termésátlagok a közel azonos termelési költségek ellenére a megyei átlagokat egyetle'n szántóföldi kultúránál sem érik el. Jellemzésül anynyit, hogy 1973-ban, illetve 1974-ben pl. a zselici termésátlagok a megyeihez viszonyítva a következőképpen alakultak:

búzából

őszi árpából

kukoricából

lucernaszénából

vöröshereszénából

70, ill. 75%,

84, ill. 88%,

8i, ill. 78%,

63, ill. 81% és 102, ill. 78%.

2. A rét a völgyek pangóvizes vonulataiban, zsombékos területen alig hasznosul. A legelők a domboldalakon, erdők között, sok tagban, kezelés nélkül; száraz nyáron kisülnek, főleg a háztáji állomány járja azokat.

3. A kedvezőtlen növénytermesztési eredményeket a somogyi Zselic állattenyésztése sem képes kompenzálni. Az állatsűrűség kisebb a megyei átlagnál. A közös sertésállomány sűrűsége itt a megyei 15-20%-a. A nagykiterjedésű gyepterület ellenére a 100 ha mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha-állomány is csak 76-71%-át éri el a megyeinek. Egyedül a juhállomány sűrűsége éri el a megyei átlag 126%-át. (Meg kell jegyezni, hogy az állattenyésztés színvonala is átlagon aluli. Fajlagos eredményei azonban már nem írhatók csupán a kedvezőtlen természeti adottságok rovására, hanem az ezekből eredő, ezeik által befolyások komplex okora vezethetők vissza.)

4. A tagság elöregedése nagyobb arányú, mint a megyében általában és a közös münkában való részvételük aránya is kisebb az átlagosnál. (1974-ben a megyében 100 tagból 65,6 vett részt a közös munkában, a Zselic közös gazdaságaiban csak 50-) A mezőgazdasági termőterületre jutó fajlagos múnkaráfordítás a megyeinek csak mintegy 80-8 5%-a.

5. A zselici szövetkezetek esziközszegények. Az 1 ha mezőgazdasági termőterületre jutó állóeszközérték a somogyi Zselic közös gazdaságaiban a megyei átlag 62—63%-a, a tartósan lekötött forgóeszközök értéke pedig a megyei átlag 85—86%-a. Mindezek eredményeként

6. az alaptevékenységből származó fajlagos árbevétel a megyei átlag 45-54%-a csupán, a mezőgazdálkodás krónikusán és súlyosan veszteséges.

Ilyen mostoha természeti viszonyok között jelentős szerepe lehet az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek, ezzel azonban számottevő mértékben csak két közös gazdaságban találkoztunk. Éveken át csak ezek tudtak nyereséget kimutatni. (Hogy ezt a tevékenységet döntő mértékben alkalmazottakkal folytatták, és hogy az így előállított eredmény nem változtatott az alaptevékenység helyzetén, az külön tanulmány tárgya lehet. Hasonlóképpen az is, hogy ezt a nyereséges tevékenységet nem a tagok végezték, hanem e célra alkalmazott kívülállók.)

47