Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

I. Agrártörténet

Az élelmiszeripar három iparcsoportja a megyei összes (bruttó) termelés 18%-át, az ipari termelés 30,7%-át adja. A megyei ipari termelésből való magas részesedését vizsgálatunk alapján az összes ipari állóeszközállomá'ny 9,3%-kal és az összes ipari foglalkoztatott 8,4%-kal éri el. Az élelmiszeriparnak a megye gazdaságszerkezetében elfoglalt helyét jól tudjuk közelíteni, ha azt nézzük meg, hogy egységnyi termelési értékének előállításához a megye gazdaságából mennyi anyagot és terméket használ fel, ez iparcsoportonként a következő: élelmiszeripar I. 0,8705

élelmiszeripar II. 0,6981

élelmiszeripar III. 0,0585

Az élelmiszeripar I. és II.-inéi figyelhetjük meg a legmagasabb területi kötődést, hiszen 100 Ft termelési értékének előállításához 83,04 Ft, illetve 69,81 Ft megyei eredetű anyagot és terméket használnak fel. A két legintenzívebben megyei felhasználó iparcsoportnál az alábbi ágazatoktól történő felhasználások a meghatározók:2

élelmiszeripar I.

mezőgazdaság

0,8304

95,4%

közlekedés

0,0148

i,7%

többi ágazat II.

0,02 5 3

2,9%

mezőgazdaság

0,5768

82,6%

élelmiszeripar II.

0,0918

13,1%

többi ágazat

0,0295

4,3%

Az iparcsoportoknál a felhasználások alapján kirajzolódik a termelés jellege, hiszen a megyei felhasználások döntő hányada a mezőgazdaságból származik, a többi szektor szerepe jelentéktelen, elenyésző. A területtel, illetve annak gazdaságával való kapcsolatot még jobban tudjuk közelíteni, ha nemcsak az utolsó vertikum ráfordítási igényét adjuk meg, hanem valamennyi megyei eredetű anyagokon keresztülgyűrűző ráfordítási igényt is. A teljes ráfordításokkal tehát a közvetlen felhasználási kapcsolatokon túl azokat a közvetett, továbbgyűrűző hatásokat is feltárhatjuk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az iparcsoportok az egységnyi végső felhasználást elő tudják állítani. A megye iparában az élelmiszeripar I., illetve II.-né] a legmagasabb ez az érték, ha közvetlen ráfordításokhoz

viszonyítva fejezzük ki, akkor a következőt kapjuk:3

élelmiszeripar I.0,404

(i)4

élelmiszeripar II.0,2 5 3(2)

élelmiszeripar III.0,029

(

9)

Az élelmiszeripar I. esetében pl. 100 Ft ‘nettó kibocsátás (nem termelő fogyasztás, beruházás, kiszállítás) 40,4 Ft közvetett ráfordítási igényt támaszt a megye gazdaságával szemben, tehát ez az iparcsoport termelése akár a közvetlen felhasználásokat, akár ezek hatására kiváltott közvetett felhasználásokat ‘nézzük, rendkívül erősen kötődik a megye gazdaságához.

Az élelmiszeripar iparcsoportjai termelésükhöz nemcsak a megyei ágazatok anyagait és termékeit használják fel, hanem a dél-dunántúli tervezési-gazdasági körzet többi megyéinek, valamint a körzeten kívüli5 gazdaság ágazataiból is felhasználnak. A három iparcsoport körzeti és körzetén kívüli gazdasághoz való

40