Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

V. A szekcióvezetők zárómérlege

déki szerény keretek között működő iskola kutatása, ha az általunk közvetített ismeretanyag közvetítésének módszerét és kivált magát az ismeretanyag tartal­mát rendszeresen és hozzáértő módon vizsgálják, olyan tanulságokat és ered­ményeket tudnak felmutatni, melyeknek bizonyos -részeit -még most is tudjuk használni és amelyek feltétlenül hozzájárulnak akár jelen problémáinknak, ha ter­mészetszerűleg nem is megoldásához, de mindenképpen jobb megértéséhez, azok­ra a -gyökerekre mutatva ró, amelyek ezt -a mai agrár kultúrát évtizedekkel ezelőtt meghatározták, kialakították. Végül két előadás, a legszélesebb tömegek tudatformálásának egy nagyon érdekes formájával, az emlékhelyekkel foglalkozott. Ez a probléma azért is igen fontos, mert ahogyan a szekció ülésén adott összefoglalómban is volt alkalmam rámutatni - az emlékhelyek szinte megszemélyesítik a múltat. Ahogy a most oly divatos, jól sikerült munka esetében a tudatformálás szempontjából pozitívan, rendkívül jelentős életrajzi írások, életrajzi regények egy korszakot egyetlen sze­mély vagy esemény anyagi világának, környezetének bemutatásával viszi közel a látogatóhoz nemcsak a személyt, eseményt, hanem annak világát és magát az egész korszakot is. Ebből a szempontiból kell megint visszatérnem a művelődés­­politikai előadások elsőnek említett csoportjára: ezeknek problematikájából és művelődéspolitikai terveinek az ismertetéséből örvendetesen érződik ki min­den vonatkozásban az a tendencia, hogy a múltat a tömegekhez a lega-lkalmusab­­bán szólni, legalkaknasabban közvetíteni képes formákban és módszerekkel kell köz-elvinni. Összegezve ezután szekciónk munkáját: amint a főbb vonások már tulaj­donképpen az eddig elhangzottakból is kiderültek: nagyon jelentős részletkuta­tásokról kaptunk itt képet, amiknek legnagyobb jelentőségét a magam részéről abban látom, hogy a kulturális fejlődésnek és egyáltalán a kultúra útjának olyan mély áramaira hívták fel a figyelmet, amelyek a magas kultúra szintje alatt, de nagyon közel a társadalmi talajhoz, nagyon közvetlenül annak igényeire vála­szolva kezdik meg a tömegek társadalmi tudatának az átalakítását. A számos részletkutatás, amelyekkel itt megismerkedhettünk, ennek az egységes mélyáram­nak számtalan apró forrását derítette föl és így, látszólagos tematikai korláto­zottsága ellenére is, az áltál, hogy a kultúra egészének 'nagy áramát analizálta, magát az egész kultúrát, annak múltját is jobban megérthetővé tette. Ebben van e munkának és eredményeinek igen nagy jelentősége, ami e ku­tatások támogatását, továbbfejlesztését feltétlen kötelességünkké teszi. Ugyanakkor, ezekkel a kutatásokkal és további irányításukkal szemben az eddigi tapasztalatok alapján azt kel-1 felállítani általános igényként, hogy e ku­tatások továbbra is lehető rendszerességgel történjenek. Annak igénye ez, hogy a kutatók a tárgyat rendszeresen, összes lehetséges aspektusaiban, azok lehetséges összefüggéseivel együtt vizsgálják - másrészt ennek nem azt mondom, hogy a veszélye, de kérdőjelei fölmerülnek mielőttünk, lépjünk túl azon, hogy ezeket a részlettómákat, rószletkutatásokat csak a maguk mikrovilágában nézzük. Meg kell találnunk tehát a módját annak, hogy e kutatásokat, legjelentősebb elemei­ben, eredményeikben hozzámérjük az általános kulturális fejlődéshez is. Csak ebben az esetbe'n fogjuk tudni mi meglátni e kulturális jelenségeknek, eredmé­nyeiknek valóságos nagyságát, vagy esetleg kicsinységét. Ne féljünk ettől: ered­ménye bármi lesz is, ismétlem, nem változtat magának a témának, az egész kul­túra fejlődésének megismerhetősége szempontjából való jelentőségén. 242

Next

/
Thumbnails
Contents