Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
V. A szekcióvezetők zárómérlege
Ezek voltak azok az eredmények és ezek voltak azok a tanulságok, illetve kérdőjelek, amelyek szekciónk munkája során fölmerültek. Ügy gondolom, szekciónk olyan problémákat világított meg, és olyan kérdéseket tett fel, amelyek azt mutatják, hogy kutatásuk rendkívül jelentős, immár a régión túl, az országos összkép szempontjából is. Köszönöm figyelmüket és köszönöm a résztvevőknek és a hallgatóknak azt az élénk érdeklődését, amellyel szekciónk munkáját végigkísérték. 4-TAKÁCS LAJOSNAK, a néprajztudományok doktorának, a IV. szekció vezetőjének összefoglalója: Tisztelt Tanácskozás! A IV., a néprajzi és a régészeti szekció munkája nem a legjobb előjelekkel indult. A kijelölt szekcióvezető betegsége miatt, két korreferátum tartója akadályoztatása végett nem tudott megjelenni. A szekció hirtelen átszervezésre kényszerült és az előadások sorrendjén is változtatni kellett. Referátumai és korreferátumai azonban egységes egészet alkottak, egymáshoz, ha olykor távolról is, de kapcsolódtak és ami a legfontosabb: lényeges aktuális kérdéseket érintettek. Mind a két referátum egyik legnagyobb nemzeti kincsünket, a Balatonnak vagy annak környékének, jelenünket is érintő kérdéseit fejtetegette. A lápirtás kapcsán pl. valójában a Kis-Baliaton berkének olyán sokoldalú paraszti használatáról esett szó, amely nemcsak jelentős anyagi javakat produkált - s amelyről ma alig tudunk -, hanem a Kis-Balatonba zúduló vizek legkedvezőbb szűrését, tisztítását is elősegítette. A partmenti lakosok kis-balatoni haszonvételének történeti áttekintése és ennek a Balaton tisztaságával összhangba állítása során olyan szempontok is felvetődtek, amelyek a gyakorlat embereinek is némi tanulsággal szolgálhatnak, ha veszik a fáradságot és figyelembe veszik. A Balaton mellék kulturális tájú egységének kérdése pedig alkamat adott a vidék sokszínű arculatának a bemutatására, amelyet más-más történeti és gazdasági tényezők hoztak létre, amelyet azonban éppen a fürdőövezeti fejlődés, a part me'ntén, erősen nivellált. E kérdés finom részleteivel, mikrovizsgálataival, hasznos és biztos alapot szolgáltathat a néprajztudomány egyik aktuális kérdéskörének, az etnikai csoportok vizsgálataihoz. A korreferátumok közül lényegében kettő: a halkonzerválás és a halásztopográfia az első referátumhoz kapcsolódott, míg a sárközi viseletről és a ruházati ipar mestereiről szóló előadás inkább az utóbbit egészítették ki. A halkonzerválás, lényegében a füstölés és a sózás bemutatása, s jelentőségének a vázolása, Szilágyi Miklós dolgozatában, választ adott többek között olyan fontos kérdésre: miként tudott a hal a feudális koriban a nép táplálkozásában olyan 243
