Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

IV. Néprajz, régészet

XII. század) - majd a későbbi századokból párták, gyöngyös-flitteres, préselt lemezes változatokban, bronz haj tűk, gyűrűk, fülbevalók, karperecek kerültek elő. A pénzleletek nagy száma elősegíti az eltemetések idejének megállapítását. A sírokban gyakran előforduló pénz az obulus-adás szokásának divatját bizonyítja. A legkorábbi pénzlelet 1077-es Szt. László korabeli ezüst dénár - a legkésőbbi pedig 1628-as veret - mindkettő sírból származik. Tehát a temetőt a XI. századtól folyamatosan használták, egészen a XVII. század közepéig.

A temető délnyugati szélén több, részben elpusztult kemence került elő. A leletanyag alapján XIII-XIV. századra datálhatok, bár még csak részben feltártak. Annyi azonban biztosan megállapítható a műszaki vizsgálatok alapján, hogy 1080 fokos hőmérsékletet is elérhettek vele, feltehetően mészégetésre használhatták. A kemencék, valamint a temető nyugati szélén a sírok között jelentkező nagy mennyiségű kerámiatöredékek a beásott szemétgödrök, település közelségét jelzik. Ennek feltárására csak a jövőben kerülhet sor.

A templomtól délkeletre egy viszonylag jó állapotban levő objektum alapfalai kerültek elő; kései, XVI. századi ossárium, négyzetes alaprajzú, 4 saroktámpilléres építménye.

Leletmentő ásatásunk során megállapítható, hogy egy, a középkorban elpusztult település templomát, temetőjét ássuk, melybe már a XI. század 2-ik felében temetkeztek, s a templom már 1061-ben állott. Az ásatás eddigi eredményei alapján a Keszi nevű községgel való azonosítása lehetségesnek tűnik. Időrendjéből és földrajzi fekvéséből következik, hogy a zselicszcntjakabi bencés apátsághoz tartozott. Egyike azoknak a mohácsi vész idején elpusztult falvaknak, melyeket az 1061-es alapító oklevél sorol fel, s lokalizálásuk még nem sikerült.

Az ásatás ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy az írásbeliség adatai és a régészeti eredmények szervesen kiegészítik egymást.

A település előkerülésének alapján feltételezhető, hogy nem ez az egyetlen eddig ismeretlen középkori falvak sorából, melyek övezték a mai Kaposvár területét. További felkutatásuk egyrészt adatokat szolgáltathat a középkori Kaposvár várossá alakulásához, másrészt képet nyerhetnénk a korai századok falvainak népességéről, életéről, társadalmi-gazdasági helyzetéről, valamint a mindennapok szokásairól, a viseletről. Ez a részben feltárt temető is sok néprajzi vonatkozású anyagot szolgáltatott, ezek tárgyalása azonban nem volt célja e rövid ismertetésnek.

210