Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
] EGYZETEK 1. Kanyar József szerk.: „Kaposvár - várostörténeti tanulmányok.” Kaposvár, 1975. 66. old. Győrffy György: Kaposvár az Árpád-korban. 2. I. m. 66. old. 3. Bakay Kornél: Kaposvár földjének őstörténete a legrégibb időktől a honfoglalásig, i. m. 53. old. 4. Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv II. (Bp. 1938.) 456-461, 215, törzsi helynevet sorol fel. 5. Kumorovitz L. Bernát: Tanulmányok Budapest múltjából 1964. 6. Győrffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára Bp. 1959. 27. Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században, Szent István Emlékkönyv II. (Bp. 1938.) 371. 7. Kaposvár várostörténeti tanulmányok - 66. old. 8. Erdélyi Múzeum XLIX. kötet 1944. 1-4. Szetk.: Szabó Attila. Kolozsvár, 1944. Méri István: Középkori temetőink feltárásmódjáról. 91. old. 9. Szent László és Kálmán idevonatkozó törvényei (ld. Závodszky értelmezését: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Bp. 1904.) 92. KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ZALA MEGYÉBEN Vándor László Zala megye középkori építészettörténetével nagyon keveset foglalkoztak. Römer Flóris volt az első, aki Zala megyei utazásai kapcsán először foglalkozott az itt található középkori emlékekkel.1 Nagyon hosszú idő után Bogyay Tamás néhány kisebb tanulmánya érintett egyes kérdéseket, csak a közelmúltban jelentek meg ismét építészettörténeti tanulmányok, a műemléki helyreállítások kapcsán. Az átfogóbb, elemző munkák készítését alapvető gondok nehezítik. A megye mai területének legjelentősebb emlékei elpusztultak. A 17 középkori kolostorból csupán négynek a temploma maradt ránk, többé kevésbé átépített állapotban. A várakkal még rosszabb a helyzet; az emlékanyag még töredékesebb. Az elpusztult emlékek régészeti kutatása kapacitáshiány és anyagi okok miatt mind a mai napig késik. Az egyetlen lezártnak tekinthető vár-ásatás a kanizsai, még publikálatlan.3 Az álló emlékanyag vizsgálata aoznban gyors ütemben halad előre, és szinte sikerül meglepő új értékekre bukkanni. Jellegtelen vagy újkorinak látszó - elsősorban egyházi - épületekről derül ki, hogy vakolatuk alatt középkori emlékeket rejtegetnek. A kezdeti kutatási eredmények biztatóak. A munkában úttörő szerepe van Valter Ilonának, akinek kutatásai nyomán kibontakozott annak a falusi templomépítő műhelynek a képe, amely a XIII. században, a gótika előretörése idején - bár nem mellőzve annak egyes külsődleges jegyeit - alapvetően a román 211
