Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
műhelykapcsolatok követhetők Vezelay, illetőleg Chartres kőfaragványain keresztül egészen Moissac-ig, ahol a somogyvárival rokon típusú, az európai románkori szobrászat egyik legkifejezőbb apostol ábrázolása található. A Saint-Gilles-i, az arlesi, moissaci és vézelayi XII. századi kapudomborművek jellegzetes Péter motívuma, a hármas (Maiestas és a kísérő Péter Pál) kompozíciót adja. Ennek alapján elhelyezésében, díszítésében Péter domborművűnk - a gyulafehérvárihoz hasonló - Saint Gillesre visszavezethető Maiestás kísérő alakja lehetett. Mindenesetre az egy újabb fontos bizonyíték arra, hogy Somogy megye központját a XII-XIII. században elsősorban a „franciás” díszítőművészet jellemezte. (Az eddig előkerült emlékanyag alapján.) Ez a hatás nyilvánvalóan a megye díszítőművészetében másutt is lecsapódott; a közvetlen környék bencés építkezéseit bizonyára befolyásolta. A bevezetésben felvetett kérdésekre röviden azt válaszolhatjuk, hogy jelenleg a megyei anyagból hiányzik az a legkorábbi motívumkincs (palmetta, szalagfonat), amely a honfoglaló fémművességhez kapcsolódna. Bár a zselicszentjakabi kőanyag palmettás motívuma a tarsolylemezes kör mintakincsével rokonítható. Az egyéb motívumokkal (szalagfonat, akantuszlevél) együtt a keleti, bizánci forrásokból használt fel a XI. század közepén. A megyeközpont, Somogyvár pedig a későbbi franciás-lombard, illetőleg franciás díszítőművészet hatására virágzott. A ZSELICSZENTJAKABI APÁTSÁG ÉS KESZI (ÁSATÁSI BESZÁMOLÓ) Bárdos Edit Kaposvár az Árpád-korban e néven nem volt ismeretes.1 A területén levő települések azonban Árpád-kori múltra vezethetők vissza. Két nagy központ volt - egy egyházi és egy világi - mely magját alkothatta volna egy középkori városnak: a zselicszentjakabi apátság és a kaposújvári vár, illetve ropolyi uradalom.2 Sajátos történelmi fejlődés eredménye, hogy egyik centrum sem vált várossá a kora-középkorban. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a Mohács előtti időkben milyen településók léteztek, ill. volt-e valamilyen településrendszer a mai Kaposvár területén. A megmaradt okleveles adatok szerint, amelyek felsorolják a két központhoz tartozó településeket, falvakat, eddig nem sikerült az okleveles adatokat régészeti bizonyítékokkal azonosítani, helyesebben olyan település nyomát felkutatni s feltárni, melyből rekonstruálni lehetne egy Mohács előtti népesség életét. A megelőző korokban sokkal nagyobb mélységben sikerült feltérképezni a mai Kaposvár és környékének, földrajzi területének települési rendjét. A régészeti eredmények alapján bizonyítható, hogy az avarkorban a környék és a Kapós-völgy sűrűn lakott terület volt.3 A mai Kaposvárt avar temetők gyűrűje veszi körül: a VII-VIII-IX. sz.-i népesség hagyatékai. Ezek a temetők a IX. sz.-ban lezáródnak, tehát a beérkező vagy telepített új népesség új temetőket nyitott. A honfoglalás korából szórványos leleteink vannak nemcsak Kaposvár, hanem az 206
