Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
a kis hullám. (Hiába lett újra védett terület a Kis-Balaton, hiába telepítik vissza annak madárvilágát, nem lesz többé nádsziget és kősziget, ahova a madársereg visszarepüljön.) A Kétszázas tanya elnevezése tévedésen alapszik. A helyes név: Kétszálas. A halászháló kötelének egy részéről, hosszáról elnevezett halászóhely. A hajó csörlőmotorjának húzókötele ezer méter. Kétszálasnak azért hívják, mert ez a tanya csak két ruggatóban, vagyis kétszál kötélhosszban halászható. Ilyen elírás még térképen is előfordulhat. Az 1927-es balatoni térképre ezt írták: Macskatorok. E halászóhely helyes neve: Matacs, illetve Matácstorok. Az elnevezés a mai Csittény-hegyen emelkedő X. századi Csittény pogány vezér Matács földváráról kapta nevét. A kedvenc tanyák, a bőséget jelentő helyek nevei: Mi-tanyánk, Mi-akadónk, Szívemvonyó. Néhai Dénes János bácsi volt az utolsó halász, aki még kisszerszámmal halászott a Kis-Balatonon. Nélküle üres maradt volna a Kis-Balaton térképének belső része és a Zala folyó halászóihelyei. Rajta kívül már senki sem tudott volna válaszolni arra a kérdésre, mi a Gurgulc, nem tudta volna megmagyarázni, hogyan húzták át a Zala-töltésen, a gurgón a halászhajckat szerszámostul. A változások mellett az állandóságra is föl kell figyelnünk. Nyelvi szempontból különösen figyelemre méltó az Oroszkút elnevezés. A Tihanyi-félsziget egyik halászóhelye. Bizánci szerzetesek, remeték barlangja melletti forrás. A remetéket még I. András hozta magával apósa, Bölcs Jaroszláv fejedelem udvarából, Kijeviből. Régi oklevelek unuszkő, kéüreskő néven említik. E név, illetve halászóhely több száz éves lehet. Felvetődhet a kérdés, kell-e, vagy érdemes-e ma, a 20. században a földrajzi nevek gyűjtésével foglalkoznunk? Egy példával hadd igazoljam, hogy érdemes és szükséges. Az erdő neveinek tüzetes vizsgálata közben találtuk meg a balatonszemesi erdő közepén a Barátoki-dűlő közepén az 1323-ban épült pálos kolostor romjait. Ugyanígy találtuk meg a Szántódi-félsziget keleti oldalán az ún. Cifahidat, vagy Őszödön a víz alatti piarista mólót, illetve kifcötftt. ÁRPÁD-KORI DÍSZÍTŐMŰVÉSZET SOMOGYBÁN Magyar Kálmán A magyarországi díszítőművészet legfontosabb kérdéseihez tartozik a honfoglalás utáni váltásnak, az új díszítőművészetnek a kialakulása. Milyen forrásokra vezethető vissza a XI. századi egyházi építészetnél feltűnő motívumkincs, illetőleg milyen hatások érték a XI-XII. században? Ezekre a kérdésekre kell elsődlegesen válaszolnunk a Somogy megyei díszítőművészet rövid vizsgálatakor. Milyen forrásokat használt fel, illetőleg milyen számottevő hatás formálta tovább a megye Árpád-kori anyagát? A különböző, szétszórt emlékek számbavételénél elsősorban a nagyobb ásatások (Kaposszentjakab, Somogyvár) tárgyaira, pontosabban kőfaragványaira 204
