Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

IV. Néprajz, régészet

JEGYZETEK

1. Kosa László-Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1975. 63.

2. Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. I—II. Bp. 1901.

3. Dr. Jankó János: A Balaton mellóki lakosság néprajza. Bp. 1902.

4. Malonyay Dezső (szerk.): A Balaton vidéki pásztornép művészete. Bp. 19x1.

5. Vajkai Aurél: Balaton mellék. Bp. 1964.

6. Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. Somogyi Almanach 12.34-40; 53-55. sz. oldalon térképek.

7. SmL. Conscriptilo 1715.

8. Jankó: 1902. 94.

9. Jankó: 1902. 137-138.

10. Szakácsi Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857. Említi a Balaton mentén a kék posztónadrág, dolmány, spencer viseletét, míg másutt vászonban jártak a férfiak.

A Sió és Balaton menti nők ünnepi tarka „cic” és kartonruházatát J. B. v. Vitali, Die Bewohner des Simigher Komitats in Hungarn. Iris (1828) 83. írta le.

11. Csánki Dezső jegyzi meg monográfiájában, hogy Somogybán az iparosok mezőgazdasági munkát is végeznek, mert ipari tevékenységük nem elég a megélhetéshez. Csánki Dezső (szerk.): Somogy vármegye.

12. Dr. Hoss József: Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben. Kaposvár, 1966. 8.

13. Csorba: 1857. 53—56. 70. A gyümölcstermelő községek között említi Hárságyot, Babócsát, Csurgót, Kéthelyt.

14. Galgóczy Károly írja le, hogy a XIX. század közepén Somogybán olyan közkedvelt a ló, és mennyire a lóval való fuvarozástól várja a szegénység anyagi biztonságát, hogy inkább két rossz lovat szerez magának, semhogy napszámba menne. G. K. Magyarország, a szerb vajdaság és temesi bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest, 1955. 122. Belső- és dél-somogyi példákat hoz (pl. Istvándit).

15. Matter János: Trencsén megyei drótosok. Csurgói Gimnázium évkönyve 1898-99. 1-65. Valamint saját gyűjtések Hedrehelyen, Andocson, Zamárdiban stb.

16. Simon József: Néprajzi összefüggések községünkben és környezetében. Balatonszentgyörgy. Kézirat 1977. RRMA 3524.

17. RRM: 3553. Kőröshegyről való adatok.

18. Valentényi Gáspár: Somogy megyei céhek. Szekszárd, 1909. 30-34. Knézy Judit: Kiállításvezető. Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum. Marcali, 1972.

19. Jankó: 1902. 98-105.

20. Az anyakönyvi vizsgálatokat részben a vörsi plébánián végeztük, részben a Somogy megyei Levéltárban. Kiliti, Látrány katolikus anyakönyveiben csak 1828-tól 1895-ig közötti időszak forrásait forgattuk át.

A HALKONZERV ALAS JELENTŐSÉGE A FEUDALIZMUSKORI HALKERESKEDELEMBEN

Szilágyi Miklós

Herman Ottó A magyar halászat könyvében, a halászok életmódját bemutató, szépirodalmi értékű fejezetek egyikében, a halhasító tanyák mozgalmas életéről a közvetlen megfigyelés frissességével számodt be. Maga is megemlítette, s egész sor egykorú és későbbi leírás is bizonyítja, hogy a könyv készülése idején - az 1870-1880-as években - a Tisza mentén (Szeged-Csongrád vidékén), a

200