Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
fellazult zalai dombokról lesodort hatalmas tömegű iszap teljes egészében, szűrés nélkül a Balaton sík vizébe ömöljön, azt szennyezze, eliszapítsa, majd eltömítse. A berek fent vázolt paraszti használata - mindamellett, hogy anyagi haszna szinte felbecsülhetetlen volt - lelassította ez utóbbi folyamatot is. A SOMOGYI BALATON MELLÉK KULTURÁLIS TÁJI EGYSÉGÉNEK PROBLEMATIKÁJA Knézy Judit Somogy megye a táji, kulturális csoportok kutatásában sokkal rosszabb helyzetben van, mint akár Tolna vagy Baranya. Amit jelenleg az egymástól elkülönülő csoportokról tudunk, az nagyon hiányos, vázlatos és esetleges. Olyan ún. etnikai csoportokról, melyeknek sajátos összetartozási, illetve eredettudata van, vagy környezetük megkülönbözteti magától őket - nem tudunk a somogyi magyaroknál. A betelepült s egykori ányanyelvét még értő németek és horvátok körében, tehát nyelvszigetek esetében lehet ilyesmiről szó. Jelenlegi értekezésemnek nem lehet célja a déli Balaton mellék idő és térbeli határainak megvonása, mert nem áll rendelkezésemre elegendő gyűjtés, bizonyító anyag. Vázolni szeretném viszont, hogy a meglevő néprajzi, demográfiai, helytörténeti források milyen kiindulási alapot adhatnak egy olyan kutatáshoz, mely a nagyobb tájegységen belül az egymástól elkülönülő csoportok meghatározására irányul. Szükséges minden néprajzi témán belül a táji változatok, eltérések, azonosságok, kapcsolatok feltérképezése is, ugyanígy kell az egész paraszti kultúra alapján egy bizonyos időszakon a kisebb-nagyobb egységek körvonalazására, Szándékosan hangsúlyozom az egy bizonyos időszakasz fogalmát, mert az egyes összetartozó csoportok köre éppúgy változhat, mint az őket jellemző jelenségek is. A Balaton mellék közismertnek látszó kategória. Filep Antal a következőket írta róla:1 „a Balaton és a Kis-Balaton szűkebb környezetét egyes irodalmi források szerzőnként más kiterjeszkedésben Balatonmellék megnevezéssel tárgyalják. Mind természeti, mind gazdasági, földrajzi, mind történeti-néprajzi vonatkozásban heterogén együttes, részei a szomszédos tájak szerves tartozékai. A Balaton mellék fogalmának fenntartását elsősorban idegenforgalmi szempontok indokolják.” Az idézett szerző Eötvös Károly,2 Jankó János,3 Malonyay Dezső'’* és Vajkai Aurél5 munkáira hivatkozik. Jankó János múnkája azonban elég sokat elárul erről a vidékről és adatai kiinduláspontjai a további vizsgálatoknak. Könyve bevezetőjében már jelzi, milyen nehézségei adódtak abból, hogy meg kellett határoznia a Balaton mellékéhez tartozó községek sorát: „Első feladatom volt a felveendő terület földrajzi meghatározása, vagyis annak megállapítása, mely községek tartoznak a Balaton mellékéhez. Erdélyben, Kalotaszegen és Arányosszéken a terület megállapítása könnyebb volt, az említett területek az oláhság közé beékelt magyar nyelvszigetek is voltak, a falvak egy részét közös történelmi fejlődés forrasztotta össze. 95
