Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
látogatottsága, gyorsan népszerűvé váltak az irodalmi előadóestek neves színművészek közreműködésével. Jelentős közönséget vonzott a siófoki nyári színház. Az 1977. évi nyári program teljes felsorolására és kritikai méltatására ezúttal nem vállaikozhatom. Egy bizonyos: a délparti népművelők együttes munkálkodása jó irányba halad, ha arról még nem is beszéltünk, hogy a nyári program megoldott, kiteljesedett, arról bizonyosan szólhatunk, hogy a megoldás útján halad és egyre inkább kiteljesedőben van. A kulturális ellátás szerves részét képezi a filmprogram, a múzeumi és műemléki látnivalók összessége is. A déli part valamennyi településén van teremmozi vagy kertmozi. Talán a balatoni filmvígjáték napoknak is köszönhető a MOKEP és a megyei moziüzemi vállalat egyre jobban megvalósuló szándéka: a népszerű filmek vetítése mellett, néhány új alkotást még az országos premier előtt bemutatnak a Balaton vendégeinek. A siófoki Beszédes József Múzeum, a szemesi Postamúzeum, a szárszói József Attila Emlékmúzeum, Huszka Jenő emlékszobája Fonyódon, Kálmán Imre emlékkiállítása Siófokon, a közeli somogytúri Kunífy képtár, a zalai Zichy és a niklai Berzsenyi múzeumok Észak-Somogy állandó látványosságai közé tartoznak. Joggal bízunk abban, hogy ilyen lesz a zamárdi tájház, a szántód! műemlékegyüttes, a buzsáki folklórközpont is. Ha részleteiben nem is tudom ezúttal bemutatni: a déli part műemléki gazdagsága jóval nagyobb annál, mint amennyit a közönség ebből ismer. S ez a tény is elvezet be'nnünket a kulturális ellátottság egyik sarkalliatos kérdéséhez: a propagandához■ Az ízléses, céloknak megfelelő írásos, látványos figyelemfelhívás a pontos és választékos programajánlat és eligazítás az egyik legfőbb adósság. Sürgető egyeztetési és erőösszpontosítási feladat, hogy a meglevő értékekhez megfelelő ajánlat által juttassuk el a balatoni üdülőket. A SOMOGYI SZÖVETKEZETI PARASZTSÁG VÁLTOZÓ GONDOLKODÁSMÓD]ÁNAK VIZSGÁLATA Vörös Imre A mai magyar társadalomban végbemenő sokrétű változások egyik legjelentősebb áramlata a parasztság életkörülményeinek és gondolkodásmódjának fejlődése. Az áttérés a kollektív gazdálkodásra gyökeresen megváltoztatta a parasztságu’nk tulajdonviszonyait, munkafeltételeit, jövedelemszintjét, és ezzel a szükségletek, az életmód, s a gondolkodásmód mélyreható átalakulását indította meg. Az igények változása, a gondolkodásmód fejlődése napjainkban is állandóan szélesedő folyamat. Az eredmények ezen a téren is akkor igazán szembetűnőek, ha hosszabb távon, és az előző fejlődési szakaszból kiindulva szemléljük azokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezését megelőzően a parasztság törekvéseinek fő hajtóereje a földszerzés vágya volt, mert a birtokolt földterület 'nagysága szabta meg az egyes rétegek osztályhelyzetét, a családok s az egyének társadalmi megbecsültségét. A szegényparasztok tömegei számára eleve illúzórikus 81
