Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
I. Agrártörténet
pezsdítette. Ennek hatása alatt alakultak ki a vázolt övezetek, amelyek nagymértékben, fejlesztették a mezőgazdaság termelőerőit. Ez meglátszott a parasztság bevételein, az egész agrártársadalom három évtized alatt átalakult, az egykori elmaradott vidékből jómódú, polgárosodó vidék lett. A nagy világgazdasági válság megrázta az egész megyét, mégis a Balaton vidéke volt az a terület, ahol a válság hatása tompított volt, a parasztság proletarizálódása nem öltött ijesztő mértéket. Nem hiszem, hogy van pregnánsabb tény, ami jobban dokumentálhatná a balatoni üdülésnek a magyar mezőgazdaság regionális fejlődésében betöltött szerepét. A BALATONI ÜDÜLŐÖVEZET KIALAKULÁSÁNAK HATÁSA A KORNYÉK MEZOGAZDASAGI TERMELÉSI STRUKTÚRÁJÁRA Simonffy Emil Az előző referátumban1 a balatoni üdülőövezet Somogy megyei ellátóövezetének problémagazdag felvetését hallottuk. Az itt felvetett problémákhoz szeretnék csatlakozni néhány további kérdés felvetésével. Előre kell bocsátanom, hogy egy rövid előadás keretében nem lehetséges a címben jelzett egész problémakört még hozzávetőlegesen sem érinteni, így vizsgálódásaim első lépéseiről számolhatok csak be. Kutatásaim nem is ,.Balaton” centrikusán, hanem „Zala” centrikusán indultak meg, de azután túlmutattak Zala megye jelenlegi és korábbi közigazgatási határán. Arról van szó, hogy szakítva a múlt romantikus szemléletével, amely mindent feketén vagy fehéren xát, és a lokálpatriotizmus álarca alatt megjelenő „lokálsovinizmussal”, amely a terület múltját egészében rózsaszínben igyekszik ábrázolni, az egyes területek közötti fejlettségi különbségeket és ennek a történelem során az egyenlőtlen területi fejlődés következtében bekövetkező változásait a valóságnak megfelelően tárjuk fel, és keressük az előidéző okokat. Korábban már beszámoltam2 arról, hogy Zala megye mai területe a polgári korban periférikus terület lett, az országos fejlődéstől lemaradt. További kutatások során az is világossá vált, hogy a reformkori leíró források pozitív jelzői ellenére Zala megye mai közigazgatási területének lemaradása már a feudális korban megmutatkozott.3 Ugyanakkor ezek a tényezők nem egyértelműen jelentkeznek és időben is különbségek mutatkoznak. Gondolok itt például Nagykanizsa fejlődésének vizsgálatára4 vagy Bencze Géza5 közlekedéstörténeti kutatásaira. E kutatások során jutottam el a régi közigazgatási határok közötti Zala megye egyes részei közötti differenciáltság problémájaként a Balatonnak, mint üdülőövezetnek a környék fejlődésére gyakorolt hatásához. Ez alkalommal csak a gazdasági élet egy szektorára, és annak is csak két kérdéscsoportjára korlátozódó kutatásokról kívánok beszámolni. A kérdésfelvetés .lehetőségét meghatározta az, hogy megfelelő községsoros statisztikai adatsorok álljának rendelkezésre, melynek segítségével a fejlettségi szintet és a fejlődési tendenciákat lehetőleg kvantitatív módon lehet megragadni. Tisztában vagyok 17
