Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

III. Művelődéstörténet

széleskörűen meginduló művelődés tovább csökkentette az analfabéták számát, növelte a tömegek politikai, szakmai és általános műveltségét, a művelődés polgárjogát, tekintélyét s a szocialista építés gazdasági eredményeire, társadalmi viszonyaira támaszkodva megteremtette a még hatékonyabb művelődés alapját.

Felhasznált irodalom:

1. Somogy megyei Pártarchivum: 33. fond.

2. A megyei újságok (1948-1956).

3. A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai. Válogatott dokumentumok gyűjteménye. Országos Közművelődési Tanács, 1976.

4. Művelődés és szocializmus. Összeállítás a TIT Szegedi Művelődéselméleti Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból. Szeged, 1972.

A ZALA-SOMOGY1 KÖZLÖNY ÉS A MEZŐGAZDASÁGI ISMERETTERJESZTÉS (1862-187})

Kotnyek István

A 19. század ötvenes éveinek végétől rendkívül jelentős társadalmi és gazdasági fejlődés tapasztalható Zala megyében. E dinamikus fejlődés elsősorbán a megye déli és Balaton melléki területein mutatható ki leginkább. Ekkor éli a reformkor utáni második reneszánszát Balatonfüred, pezsgő szellemi és művészeti életét Keszthely és válik a Délnyugat-Dunántúl legjelentősebb közlekedési, kereskedelmi és ipari központjává Nagykanizsa. E fellendülést jelzi a kibontakozó sajtóélet is. 1861-től a Balatonfüredi Napló (1863-ig), majd a Keszthelyen szerkesztett és Nagykanizsán kiadott Dunántúli Társadalmi Közlöny (1861-1863), 1862-től a Nagykanizsán megjelenő Zala-Somogyi Közlöny, ugyanitt 1868-69- ben a mai Ludas Matyi őseként a Kandi Klári, 1870-1872-ben tanügyi hetilapként a Zalai Tanközlöny, ifjúsági havi folyóiratként pedig a Magyar Ifjúság Lapja jelent meg.1

Valamennyi között a legjelentősebb és leghosszabb életű a Zala-Somogyi Közlöny volt. 1862-ben indult hetilapként, 1872-től pedig hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap jelent meg. 1874-ben a szerkesztőség a lap nevét Zalai Közlőny-te változtatta és ezen a címén 1944-ig jelent meg Nagykanizsán.2

A Zala-Somogyi Közlöny fejlécén ez állt: „Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből.” A lap jelentőségét a tartalom mellett jelezte az is, hogy sok előfizetője volt a szomszéd megyékben, Somogybán, Vasban és Sopron megyében is. Mindez híranyagában és levelezési rovatában is nyomon követhető.3

A lap „vegyes tartalma” mellett szinte majd minden számában foglalkozott a mezőgazdaság valamely ágazatával, rendszeresen tájékoztatta olvasóit a megye és az ország főbb mezőgazdasági problémáiról és terjesztette az új tenyésztési és termesztési eljárásokat.

175