Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
A mezőgazdasági ismeretterjesztésben azon túl, hogy a mezőgazdaság valamennyi ágára kiterjedt, súlypontozottan, kiemelten a következő témákkal foglalkozott: Első helyen legtöbbször a szőlészettel kapcsolatos kérdések szerepeltek, másodikon a szarvasmarha-tenyésztés problémái és az állategészségügyi kérdések, harmadikon a mezőgazdasági ismeretek hatékonyabb terjesztése, majd naptárszerűen a mindennapi praktikus teendők. Szó esett a gépesítésről, talajerővisszapótlásról és állandó rovatként a megyei gazdasági egyesület tevékenységéről. Hírt adott minden megyei, országos és külföldi mezőgazdasági kiállításról és vásárról. Ismertette a megjelent népszerű mezőgazdasági kiadványokat is. Az, hogy a szőlészet-borászat állt az élső helyen érthető, hiszen a korabeli Zala megyéhez tartozott az egész Balaton-felvidék, a bortermelést illetően 1895- ben 162,925 hl-rel a harmadik, 1896-ban pedig 92423 hl-rel a második volt az országos ranglistán, a mindkét éwbein vezető Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye után.4 A „szőlészet és borászat köréből” különösen Tersánczky József kanizsai orvos, vagy ahogy ő írta „orvos és szőlész” cikkei érdemelnek említést, aki mai szemmel nézve is kiváló, közérthető szakírónak tekinthető. Különösen érdekes az 1863-ban a különböző művelésmódokkal kapcsolatos kísérleti eredményeinek közlése.5 A „sodronyos” művelésről írottakat a megye akkori közönsége meglehetősen kétkedve fogadta, a lap egyébként közölte a vitatkozók írásait is. Ugyancsak vitát váltottak ki a különböző szálvesszős művelésről írt cikkei is.6 Rendkívül értékes fajtaösszehasonlító megfigyeléseket is végzett, melynek alapján közzétette ajánlott fajtáit is. Ekkor legjobbnak a Fehér Klevnert (Clávner, Clavensis) tartotta, de sok jót írt a Furmintról, a Rajnai rizlingről és az Oportóiról is. 1873-ban viszont már az újabb megfigyelései alapján az első helyen az Olaszrizlinget ajánlotta.7 Szőlészeti cikkek követték a borászatiak, a pince és borkezelés hasznos útmutatásai. 1864-ben cikksorozatot tett közzé A szőlészet köréből, ahol havonta közölte a legfontosabb szőlőbeli és pinceműveleti teendőket. Vitát kezdeményezett az őszi és tavaszi metszésről is.8 Tapasztalatait a Zala-Somogyi Közlöny kiadója, a nagykanizsai Wajdits-könyvikereskedés 1869-ben A jobb szőlőművelés, borkészítés és pincze-gazdálkodás korszerű könyve címen könyvben is megjelentette.9 A Zala-Somogyi Közlöny támogatta Baán Kálmánt, a híres zalaszabári szőlőtermelőt (az 1874-es londoni borversenyen aranyérmes) a borkereskedő egyesület létrehozásában is, közölte ezzel kapcsolatos írásait. Csak érdekességként említem, hogy a borértékesítés kapcsán akárcsak ma, felvetődött a palackozás, a jobban értékesíthető palackos bor készítésének problémája is.10 Bő kivonatban és folytatásokban ismertette Korizmics Lászlónak A levelek a szőlőről című könyvét is.11 Ugyancsak mai szemmel nézve is nagyon figyelemreméltó Forster Jánosnak 1873-ban a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos cikksorozata. Elsősorban azért, mert akkor is és ma is fajtaváltás előtt állt a magyar mezőgazdaság, ö a célt a nyugat-európaihoz hasonló tejfogyasztásban jelölte meg, az ehhez vezető utat pedig a nyugati fajtákkal történő keresztezésben és az egyes tenyésztői eljárások megváltoztatásában.12 A szarvasmarha-tenyésztés kapcsán több állategészségügyi vonatkozású cikk is megjelent, például a népszerű állati gyógyszerekről (só, mész, kémény-korom, kréta, kén, kőolaj stb.).13 176
