Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

III. Művelődéstörténet

nevezték ezt az időszakot a „nagyterem szemlélet” időszakának. A látszólag találó elnevezés több okból sem pontos. Somogybán például ekkor létesült a ma is legmagasabb kategóriába sorolható művelődési otthonok jelentős része. Másfelől fölvetődik a kérdés: miért nem építettek a csak nagytermes művelődési otthonokhoz azóta sem klubszobát, szakköri helyiségeket, pedig ezeket abban az időben eleve így tervezték. Somogyiban nem létesült egyetlen túlméretezett nagyterem sem. A színházi előadások, a műsoros rendezvények, a falugyűlések beszédes tanúi ennek. A meglevő nagytermek pedig sehol sem akadályozták meg a klubélet, a jó könyvtári munka és szakköri mozgalom kibontakozását. Ha gyenge e tevékenység vagy: uram bocsá’, nincs is ilyen, másutt a hiba. Ezért, ha szemléletről beszélünk, akkor inkább arról szóljunk, hogy a hiba gyökere nem a „nagyterem szemléletben”, hanem a nagytermet is magába foglaló létesítmény fetisizmusábaü van. Abban a szemléletben, amely a létesítménytől csodát vár. Úgy tűnik, ezt a szemléletet nem tudtuk teljesen száműzni ma sem.

Egyébként a tárgyalt időszakban jött létre a népművelési tevékenység szakirányítását megvalósító megyei és járási intézményhálózat. Ezenkívül olyan fontos intézmények, mint a megye első állandó színháza, az egész megyét átfogó mozipark, a kaposvári állami zeneiskola, a Rippl-Rónai Múzeum stb.

Az intenzív művelődés meglétét, tudatos — bár lassú - kibontakozását tanúsítja néhány olyan kezdemény is, amely napjainkban él, s jól szolgálja a közművelődést a megnövekedett követelmények közepette is. Ide sorolhatjuk mindenekelőtt a kaposvári Balázs János Képzőművészeti Kört, amely több képzőművészeti tehetséget indított el alkotói pályáján, akik lelkes és tudatos apostolaivá váltak a látáskultúra fejlesztésének. Életképes kezdeményezés volt a színjátszó rendezői tanfolyam megszervezése Kaposváron, valamint a nyaranta szervezett népi tánc tanítói, kórusvezetői, bábrendezői továbbképzési tanfolyamok rendszerének kiépítése. Kísérletek folytak már ekkor a rendszeresebb képzést, továbbképzést biztosító tanfolyamszerű tevékenységi formák meghonosítására. Ezek közül említésre méltó a számolás-mérési, a helyesírási tanfolyamok, a különböző ismeretterjesztő előadássorozatok szervezése. Jól bevált tevékenységi forma volt az ún. „kérdés felelet”-estek sorozata. Már ekkor is voltak író-olvasó találkozók, egyes művekről jól szervezett viták.

A szervezettebbé és kiterjedtebbé vált kulturális szolgáltatás következtében emberek százai, ezrei élvezhették a kultúra áldásait, akik azelőtt mozielőadást sem láttak, egyetlen könyveit sem olvastak. Most polgárjogot nyert a művelődés. Gyorsan nőtt az olvasók száma, emelkedett a magánkönyvvásárlás, népes látogatottságúak voltak a színházi és a mozielőadások, a műsoros rendezvények, komoly érdeklődés nyilvánult meg az ismeretterjesztő előadások iránt. Volt már szakköri tevékenység, megindult a klubmozgalom. Sok analfabéta megtanult írni, olvasni. Közülük számosán rendszeres olvasókká váltak. A szervezett népművelés hatására elkezdődött a rendszeresén művelődök körének kialakulása is. Ez azonban igen kezdeti stádiumban volt még.

Nemcsak a művelődés szélesebb körűvé válása volt nagy jelentőségű, hanem mindenekelőtt a művelődés tartalmának minőségi megváltozása. A megjelenő könyvek valóban a szocializmus építését támogatták. A színjátszás egyre inkább megszabadult a giccses népszínművektől, a kórusmozgalomban első helyre került a népdal és a szocialista tartalmú tömegdal. A haladó hagyományok ápolásának, az igazi kulturális értékek megbecsülésének Somogybán is valóságos

172