Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
virágzása kezdődött. A népi együttesek, népi tánccsoportok színes művészi műsorokban dolgozták fel a gazdag somogyi folklórkincs gyöngyszemeit. A Somogy megyei Népi Együttes s néhány falusi népi együttes és népi tánccsoport a megyehatáron túl is dicsőséget szerzett Somogynak. Faragó és hitnző népművészeink, akik közül számosán elsőként nyerték el a Népművészet mestere címet, rendszeres kiállításokon mutathatták be páratlan értékű alkotásaikat. Nagy Ferenc tabi népművészt 1955-ben a varsói VIT népművészeti nagydíjával tüntették ki. A népművelés legerősebb ága kezdetben a műkedvelés volt. Ezt követte az ismeretterjesztés fő formája: a Szabad Föld Téli Esték rendszere. Végül az ötvenes évek közepére a könyvtárhálózat kiépítése jelentette a legszervezettebb, legstabilabb részterületét a mozgalmi jellegű népművelési tevékenységnek. A jelentős előrelépés ellenére több torzulás is következett be a kulturális munkában. Somogybán is mindennapi gyakorlattá vált a „direkt agitáció”, amelynek alkalmazása közvetlen hatást tételezett föl a termelés növelésében, a begyűjtés, a tsz-szervezés, a békekölcsön-jegyzés és az adófizetés teljesítésében. Rigmusbrigádok járták a falusi portákat, s bírálták vagy dicsérték, buzdították a gazdákat. íme, egy korabeli somogyi rigmusrészlet a beadásért kitüntetést kapott gazda reagálásáról: „Elmondja, hogy eredményét még tovább fokozza, S jövőre a kitüntetést tszcs-ből hozzia. Mert úgyis az első tette az lesz holnap reggel, Hogy beáll a tszcs-be örömteli szívvel.” Az ötvenes évek elején ez a fajta szemlélet 'hatotta át szinte a népművelési munka egészét. Az ismeretterjesztő előadásokon szokássá vált, hogy a jelenlevők különböző felajánlásokat tettek. Idézek egy 1952. áprilisában kelt jelentésből: „Sávoly községben a Korai vetés, nagyobb termés c. előadás után... a jelenlevők vállalták, hogy a következő héten kihordják a trágyát a mezőre... A Szaikaszos legeltetés c. előadáson egy gazda vállalta: meggyőzi a többi gazdát, hogy szarvasmarháját mindönki oltássá be. Tapsony községben X gazda vállalta, hogy egész évi tojásbeadását május i-re teljesíti. . .” A termelés és a kultúra közötti közvetlen kapcsolat feltételezésére utal az a tény is, hogy a hivatásos népművelőket gyakran begyűjtési munkára rendelték ki, a művelődési otthonok egy részét rendszeresen terményraktárként hasznosították. Komoly gondot okozott mindvégig a művelődési otthonok berendezéssel váló ellátása. Nemegyszer előfordult, hogy a különböző berendezési tárgyak más szervekhez vándoroltak. Még a könyvek elolvasásától is közvetlen erdeményt várt e kor népművelése. Azt remélte, hogy az emberek az olvasmányélmény hatására valamennyien a pozitív hőst követik, hozzá hasonlóvá akarnak válni. A Somogyi Néplap például ezt írta 1951 decmberében: „Felhasználják majd olvasóink e könyvek nagyszerű hőseit napi munkájukban, ötéves tervünk nagyszerű és fölemelő harcainak hétköznapjaiban is.” A közvetlen hatásra törekvés a számszerűség, a mennyiség túlzásba vitelét, a kulturális szolgáltatás elnagyolását, a minőség romlását idézte elő a legtöbb helyen. A gyors eredményvárás ugyánis azt követelte, hogy az élet minden területén állandóan legyen jelen a kulturális szolgáltatás. Ez erőn felüli szereplési 173
