Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

III. Művelődéstörténet

ADATOK SOMOGY MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ (1948-1956)

Honfi István

Közművelődés alatt ez időben természetesen népművelést kell érteni, mert egyrészt a jelzett szakaszban népművelésnek hívták az iskolán kívüli művelődési tevékenységet, másrészt valóban más jellegű volt a népművelés, mint a közművelődés. Az előző ugyanis elsősorban a tömegek iskolázottságának hiányosságait igyekezett korrigálni, s nem tudatosította kellően az önművelés szükségességét, valamint a társadalmi változás adta lehetőségek kihasználását. A szocialista közművelődés pedig kif ejezi'a teljességre való törekvést és azt, hogy a műveltség nem csupán termelőerő, hanem a szocializmus építésének emberi feltétele is.

Az 1948 utáni időszak a proletárdiktatúra jegyében kibontakozó szocialista kulturális forradalom kezdete. Somogyiban ez a folyamat az országos helyzetnek megfelelően alakult, de figyelemre méltó tanulságokkal szolgáló sajátos vonásokkal tarkítva.

Mindenekelőtt az extenzív fejlődés volt egyértelmű jellemzője megyénk népművelésének is. Az extenzivitásban azonban kimutathatók az intenzív fejlesztés és fejlődés bizonyos csírái is. Vonatkozik ez a tárgyi feltételek biztosítására, valamint a népművelési tevékenység tartalmára, megnyilatkozási formáira és hatékonyságának fokára egyaránt. A mennyiségi oldal, a számszerűség túlhángsúlyozása mindvégig meghatározó ugyan, de vele együtt az intenzivitás irányába mutató tendencia is jelen van. Azért szükséges ennek kimondása, mert erre az időszakra vonatkozóan az extenzív fejlesztés tényét nemegyszer csak pejoratív értelmezéssel hangsúlyozzák.

Az ismert örökség miatt az intézményhálózat kiépítését szinte élőiről kellett kezdeni. Ez önmagában is a számszerűség hajhászásának veszélyével járt. A nem mindig alaposan átgondolt versengés pedig osak fokozta az „adj uram, de mindjárt” irreális célkitűzések elburjánzását. így a hevenyészve átalakított istállókból, egyéb gazdasági épületekből, módosabb parasztházakból legjobb esetben kastélyokból, régi „kultúnházakból” nem minden esetben létesült megfelelő művelődési otthon. Az aprófalvas Somogybán ezért máig is sok az egy-kéttermes művelődési objektum. Mivel - az akkor kultúrotthonnak nevezett intézményekben - központi helyet foglalt el a színpaddal ellátott nagyterem, s könyvtárszoba, szakköri helyiségek, klubszoba létesítésére nem mindenütt jutott pénz, el-9. Molnár L.: Somogy mezőgazdasági szakoktatása 90 éves. 70. o.

10. OL K 168 1888 - 2 - 11152. 49020/88. 455. cs.

11. OL K 184 1894 - 11 - 9628. 239. cs.

12. OL K 184 1894 - 11 - 18145. 239. cs.

13. OL K 184 1891 - 10 - 11371. 21233/91. 114. cs.

14. OL K 184 1920 - 11/2 - 93386. 2259. cs.

15. OL K 184 1890 - 10 - 1976. 3757/88. 54722/87. 70. cs.