Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
lojális magatartású munkásgárdát kívántak kialakítani. A századelőn Kaposvárott kibontakozó sztrájkok és bérkövetelések ezért nem találtak visszhangra a cukorgyári munkások körében. A baloldali gondolkodású, a munkásmozgalomban aktívan résztvevő munkások a cukorgyárban nem is kaptak munkalehetőséget, ha valakiről kiderült, hogy szervezett munkás, azonnali hatállyal elbocsátották. A cukorgyár ezért nem válhatott a somogyi munkásmozgalom fellegvárává. A vezetés és a munlkásgárda közötti összekötő ideológiai kapocsként egyre tudatosabban a keresztónyszocialtsta tanokat alkalmazták. A rendelkezésünkre álló iratokból joggal vonhatjuk le azt a végső következtetést, hogy a munkáséletmód ábrázolásánál óvakodjunk a sematizmustól, mivel a különböző rétegek - közös sorsuk ellenére - lényegesen eltérő szociális és kulturális viszonyok között éltek. Amíg a cukorgyári szakmunkások gyermekeinek reális lehetőségük volt a gyáron belül a különböző szakmák elsajátítására, a tehetségesebbek gyermekei pedig már a kaposvári gimnázium padjaiba is bekerülhettek az értelmiségi gyerekekkel egysoriba, addig a napszámosak gyermekei előtt távolról sem voltak ilyen bíztató perspektívák, minden tekintetben hátrányosabb körülményekben éltek. A MUNKÁS MŰVELŐDÉS HAGYOMÁNYAI A DÉL-BALATON VIDÉKÉN A FELSZABADULÁS ELŐTT Andrássy Antal Tisztelt hallgatóim! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló rövid időben - mivel nem szeretnék visszaélni tisztelt hallgatóim jóindulatával csak a legfontosabb vonásokat vázoljam a munkásművelődés megyei történetéből. Sajnos azzal kell kezdenem, hogy a témával átfogó, elemző módon megyénkben eddig nem foglalkoztak. Sdk figyelemfelhívó adatot közölt i9734>an Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogybán 1918-ig című és Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején című, 1970-ben megjelent tanulmányában. A Kaposvár című várostörténeti tanulmánykötetben Somogy székvárosának művelődéspolitikáját dolgozta fel Kanyar József. E kérdéskört érintette Mautner József feldolgozása is i975T-,ben: A kaposvári munkásművelődós krónikája címmel. A helyi munkásmozgalom-történet és a munkásművelődés permanens összefüggéseire, így a munkásság öntudatának, politikai érettségének, tisztánlátásának, művelődési és oktatási igényének kapcsolataira még megyénkben nem vállalkozott kutató. Meg kell azt is őszintén mondanunk, hogy a teljes megyei munkásmozgalomtörténet megírása is várat magára. Átfogó megyei ipar- és mezőgazdaságtörténet feldolgozására sem került még sor. A megye munkásművelődésének - s ezen belül vidékünk Dél-Balaton környékének - megismerésénél szükséges először kiterjeszteni vizsgálódásunkat a megyében jelentkező osztályharcos munkásmozgalomra. Somogy azon kevés me-159
