Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

III. Művelődéstörténet

Az előkészítő munka nem könnyű fázisát jelentette annak megtervezése, hogy az összegyűjtött ismeretanyagból mi kerüljön a kötetbe, mi felel meg az „emlékhely” fogalmának és körének. Meg kellett vonni a mércét: melyet a „zenetörténet által jegyzett, elismert zeneművészek - alkotók is interpretálck” vonatkozásában vontunk meg.

Emlékhely-teremtőnek vállaltuk ilyen személyek

1. születési és halálozási helyét;

2. lakóhelyét azoknak, akik nem e területen születtek, de munkásságuk jelentős része ide kapcsolódik, itt éltek, alkottak, koncerteztek;

3. a város és megye zenei együtteseinek történetéhez fűződő épületeket;

4. koncerttermeket;

5. zeneoktatási intézményeket.

Mindezek birtokában a munka elvégzésének módszereit kellett meghatározni, a lehetőségek sokféleségéből kellett megfelelő szelektálással kiválasztani a legeredményesebbet, hogy aztán az könyv formájában - Zenei emlékhelyek Pécsett - címen eljuthasson az olvasóhoz, az érdeklődőkhöz.

Anyaggyűjtő tevékenységem során kutatómunkám kiterjedt a város zenei múltját őrző levéltári iratok, jegyzőkönyvek, naplók, feljegyzések adatainak áttanulmányozására. Rendelkezésemre állt a Baranya megyei Levéltár mellett a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályában fellelhető anyag. Külön - szinte önálló kutatási témának is beillő rendszerezést kívánt a város és megye zenei életével foglalkozó irodalom felkutatása, a bibliográfia rendszerezése, értékelése is.

Pécs zenei életét, fejlődését módszeresen, tudományos igényű alapossággal feldolgozó mű még nem jelent meg. Egyetlen, átfogó képet nyújtó, inkább ismeretterjesztő jellegű könyv Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs című kötete3, mely Várhalmi Oszkárnak kétkötetes kéziratából merítette gazdag forrásanyagát. A 18. századi pécsi egyházzenéről írt doktori értekezést Taksonyi József, mely úttörő jellegű munka volt a maga idejében és értékes anyagot tárt fel.4 Az első tudományos igényű munka, mely Pécs zenei életének egyelőre egy szakaszát - a 18. századot e korra jellemzően a dóm muzsikáját, a gimnáziumi hangversenyeket, a katonazenekarokat és a polgárság zenei életét - dolgozta fed Bárdos Kornél könyve.5 Figyelemre méltók, bár nagyrészt már túlhaladottak azok a rövid, vázlatos ismertetők, melyek Haas Mihály6, illetve a Várady AntaV szerkesztette Baranya-kötetékben megjelentek, még a múlt században. Korszerű tájékoztatást nyújt Várnai Ferenc cikkgyűjteménye8, melynek elsősorban baranyai vonatkozásai információgazdagok. E könyvtárakban is töhbé-kevésbé hozzáférhető forrásmunkák mellett a kutató számára a már többségükben feledésbe merült, magángyűjteményekben lappangó, alkalmi kiadásnak szánt, kis példányszámú nyomtatványok megtalálása jelentette az igazi örömet. Azok, amelyek a város zenei életében jelentős helyet betöltő Pécsi Dalárdáról9 és a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének tevékenységéről közölnek gondos kritikai mérlegelést igénylő adatokat és páratlanul ritka fényképeket.10 Sikerült megtalálnom az 1941-ben rendezett Pécsi Művészeti Hetek alkalmából megjelent kötetet, melyben dr. Gálos László írt Pécs zenei életéről,11 valamint az Angster gyár jubileumára kiadott ismertetőt12. Művelődéstörténeti kuriózum Rónaky Kálmán könyve Amtmann Prosperről,13 valamint Csekey István kötete, aki Liszt Ferencre vonatkozó baranyai kutatásait adta közre.14 Kisebb lélegzetű füzetek, értékes adatokkal egy-egy

D3