Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
pécsi - baranyai együttesek (Nevelők Háza Kamarakóruca15), a pécsbányatelepi Kodály Zoltán Bányász Férfikar,16 a Mecseki Szénbányák Közpo’niti Fúvószenekara1' történetét mutatják be. A zenei életre vonatkozó irodalmi munkák mellett a zeneiskola évkönyvei, valamint az eddig zenei szempontból feldolgozatlan korabeli újságok, napilapok, folyóiratok nyújtottak lehetőséget a zenei élet, elsősorban a hangversenyek, helyi és vendégművészeik szereplése, a zenei nevelés eseményeinek pontos dokumentálására. A hangversenyekkel kapcsolatos műsorlapok, meghívók, plakátok, esetenként műsorfüzetek, a már szinte hozzáférhetetlen Zenei Értesítő18 példányai ugyancsak jelentős mértékben segítettek annak a képnek kialakításában, melyre a további rendszerező, azonosító munka épült. Az így összegyűjtött írásbeli dokumentumok, valamint a korabeli fotók által nyert adathalmazt kiegészítette a még élő szem- és fültanúk vallomása, az emlékezetük révén megőrzött adatok rögzítése, kiegészítése, egyeztetése. Az adatgyűjtő .munka lezárásával Pécs és Baranya zenei életének adathalmazát kellett ezután épületekhez, a város lakói és az idelátogatók által felkereshető, megtekinthető emlékhelyekhez kapcsolni. Gyakran jelentett újabb hoszszantartó kutatást az irodalmi forrásokból felkutatott, megismert zenei jelentőségű események (születés, halálozás, koncert, alkotás) és a helyszín, az emlékhely azonosítása. Régi, már elfelejtett épületnevek (pl. Vígadó, Scholz-féle sörcsarnok stb.) utcanevek azonosításánál korabeli várostérképek, útmutatók19 segítségével igazodtunk el. Az adatgyűjtő munka során értékelt anyag első, talán legértékesebb, forrásjellegű része a 18-19. századi pécsi és baranyai zeneszerzőkre, előadóművészekre vonatkozott. Amtmann Prosper, Weidinger Imre, Lickl György, Hölzl Ferenc életútjának egy-egy állomása kapcsolódik épületekhez. Külön kutatási területet jelent műveik fellelhető kottaanyagának összegyűjtése, azonosítása, katalogizálása. Hasonló módon forrásjellegű munkám azon része, mellyel a város és a megye zenei életére döntő hatású zenei együttesek - Pécsi Dalárda, Zenekedvelők Egyesülete, polgári és munkáskerusdk, zenei intézmények - működésének korábban nem rendszerezett adatait felkutattam. A megalakulás helye, a próbatermek és a koncerttermek kellő kritikai azonosítás után kerültek az emlékhelyek sorába. Másik nagy kutatási terület Liszt Ferenc pécsi és baranyai látogatásának emlékhelyeihez fűződik. Gazdag és ugyancsak további kutatást érdemlő anyag foglalkozik Kodály Zoltán pécsi és baranyai tartózkodásának emlékeivel, itt komponált műveivel, a zenei nevelés új útjának Pécsett közzétett programjával. Nem törekedhettem teljességre a különböző pécsi koncerttermekben vendégszereplő világhírű művészek névsorának összeállításánál, de sikerült azonosítani Bartók Béla, Fischer Annie, Dohnányi Ernő, Németh Mária, Telmányi Ede és mások pécsi koncertjének helyét és időpontját. Fontos feladatnak tartottam a maguk korában jelentős - többségükben már elfelejtett pécsi előadóművészek és zenepedagógusok emlékének felidézését: Kürschner Emanuel, Kalliwoda Olga, Astri Kalseth, Szterényi József, Sass Dezső, Várhalmi Oszkár nevével találkozhat az érdeklődő. A szükséges kritikával ellenőrzött, azonosított anyag rendszerezése jelentette a munka következő fázisát. A kínálkozó lehetőségek közül legcélravezetőbb volt az emlékhelyeknek az utcák, terek alfabetikus sorrendjében, majd azon belül házszámonként való bemutatása, kapcsolva az emlékhely funkciójához. Ilyen 154
