Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

L V 111. A SOMOGYI MAGYARSÁG NÉPZENÉJE Bartók és Kodály nagy összefoglalásaiban

1 feltárulnak a magyar népzene stílusai, rétegei és földrajzi tájai. Megtudjuk, hogy egy-egy magyar (és szlovák) faluban több mint félezer különféle alapdallamot tudnak (számos változatban), ezeknek egy része sok száz kilométerrel távolabb ugyanúgy előfordul, más részük szűkebb tájra jellemző, akad végül egy-két falura szorítkozó ritkaság is. Dallam- és szövegtípus között alig van szoros és kölcsönös kapcsolat: ugyanarra az ,,áriára" igen különböző versszakokat („nótákat") húznak és fordítva: ugyanannak a szövegnek is egyszer ez, másszor az a dallama. Nincs külön zenei stílusa balladának és lírának, sőt, a népszokásokhoz, ill. hangszerekhez kötődő dallamok is zenei szempontból csak részben különböznek az alkalomhoz nem kötött szöveges dallamoktól. STÍLUSOK, RÉTEGEK, VIDÉKEK Kodálynak, Bartóknak és tanítványaiknak magyar népzenei rendszere vázlatosan a következő : i. Kötetlen szerkezetű dallamok: A) Ütempár szerkezetűek: I. egyszerű ütempárosak (gyermekdal, kiolvasó; egyes népszokásdalok, például Kiszejárás, hangszeres közjátékok, duda-apráják stb.), IL refrènes ütempárosak (regölés és részben a Lucázás-kotyolás). B) Recitálok: I. Sirató, II. egyéb (Lucázás-kotyolás részben, kikiáltók részben, gregoriánparódiák stb.), Q Egyéb (hangolásutánzók, állathívogatók, hegyi, vízi, mezei jelzésmotívumok stb.). 2. Strófikus v. kötött szerkezetű dallamok: A) Régi stílus: I. négysoros, izometrikus, ereszkedő pentaton dallamok, II. nem négysoros v. heterometrikus ereszkedő pentaton dallamok

2

. B) Űj stílus: I. magyar népi jellegű (a régi stílus anyagából továbbfejlődött) réteg, II. műdalból v. idegenből átvett dallamok. C) („Vegyes")-Osztály: I. régies népi réteg („dudanóták" egy része, „ugor réteg", históriás ének, „jajnóták", egyéb modális ereszkedő dallamok stb.), 409