Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

BEVEZETÉS Ez a kötet a somogyi népköltés vázlatos keresztmetszetét szeretné adni azáltal, hogy értékei közül mindenből bemutat néhány típust, gyakran egy-egy faluból és személytől többet is, jelezvén népünk gazdag alkotó képességét, hagyományőrző szellemét. Megyénk szülötte - a hetesi Vilkár Béla - már a múlt században megkezdte Somogyban, majd az ország más tájain is a folklór alkotások gyűjtését, amelyből több ismert kötet jelent meg. A mi kötetünk szeretné úgy tájékoztatni az érdeklődőket, hogy egy összefoglaló képet nyújtson Somogy népköltészetének főbb részéről. Ez a kötet mintegy harmadát teszi ki gyűjtésünknek. Nem kerülhetett bele kötetünkbe a bőségesen talált hiedelem-anyag, néhány szép mese, betyártörténet, s a környező megyékben talált folklorisztikai anyag sem. Ugyancsak más alkalmat kell találnunk arra, hogy a megyei és országos pályázatok során összegyűjtött témákat megjelentessük. A somogyi dalokon, balladákon kívül bevettük kötetünkbe azokat a változatokat, amelyeket előadójuk más tájról hozott ide, és ezek a variánsok szoros kapcsolatban vannak a mi változatainkkal (pl. Angoli Borbála). A műfaji csoportosítással összefüggő elrendezés több nehézséget is okozott, mivel egyes típusaink több helyre is beoszthatok lennének. Az itt talált sokféle „istóriás szerzemény" között akad vallásos tárgyú, népi, félnépi, kántori származék, továbbá felújított, vagy kiszorult régi egyházi ének, valamint a legendaballadák újkori lecsapódásai, hazafias énekek, gyilkosságtörténetek, hírversek, koldusénekek. Vagy pl. a koldusénekek egy része beosztható az istóriás énekek csoportjába is, mint istóriás szerzemények, de egy másik csoportját ezeknek az énekeknek mi Koldusénekek címen is feltüntetjük, melyéket a koldusokról énekelt a nép, vagy pedig maguk a koldusok használtak bizonyos alkalmakkor. Hasonló a helyzet a szentcsalád járással kapcsolatban is. Az utóbbi kiadványokban nemigen szereplő szentcsaládjárás (kilencednapi szokásoknak is nevezik) anyagából bemutatunk néhány hagyományos és sajátos szöveget, valamint olyanokat is, amelyeket a negyvenes években kezdtek használni, s ezeket az egyház is támogatta. Az egyes munkaviszonyokkal kapcsolatos és e viszonyokra jellemző dalokat Mesterségdalok címen tüntettük fel (iparosdalok). Az egyszerűsítés és tömörítés kedvéért A lakodalmi szokások lírája és epikája с fejezetünkbe sűrítettük mindazt, amivel népünk élni szokott ezen alkalommal: dal, rigmus, epikus anyag s a különböző köszöntők. Egy-egy adatközlőtől felvett anyag egy szám alatt szerepel. A Köszöntők fejezetben mutatjuk be a betlehemezést és a regölést is. A szerelmi dalokat nem csoportosítottuk különböző témák szerint.