Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)

* m eltikkadvaäi, «’ gyúladás ezen Kedvetlen törne­­netelével fejezi Ki magát a’ bőrön, hol már é szerérit Kettős oka fejtőzik ki az egésség’ m<'>: nagyobb megromlásának. Innen'midőn az illy keménység nagyobb tájékra terjed, tsak nem mindenkor halálos. Az illatos füvekből készült nedves meleg borogatásokat ditsérikaz Írók, különösen pe-• dig az arnica virágát. iß. §. A kisdedek' szájokfiak gombás hí se­besede’se'rŐl. ( aphtae neonatorum. ) A' Kisded’ szája - ürege a’ természettől a’ gyenge tápláló tejhez képest igen érzékeny, és gyenge,úgy hogy a’ tehén tej, kivált hidegen, leves vagy más akármi tápláló lév, azt ingerlí. Innen van, hogy többnyire azon kisdedek, kiknek szerentséjek nints édes Anyjok, vagy más alkalmatos dajka által tápláltatni, kínlód­nak üly»betegségben. Még pedig nem tsak azért, mivel minden más nedvességek a’ tejen kívül a’ száj gyenge hártyáját ingerük; hanem azért is mivel a* gyomorban savanyúságot okoznak azon idegen eledelek. Különösen ár­talmas ebben a* tekintetben a’ tzulzli (vagya* a’ meg szokott mód,midőn ruhátskába piskó­tát, vagy spongyia darabot kötnek, tejbe márt­ják, 's a’ gyermek’ szájába teszik; hogy a*1 Szopja.) Mivel pedig a’ mint említettem, «*• a’ bal szokás uralkodik még ma is, hogy ® kisdedet 3. 4» $• naP se szoptatja az Anyja, hanem azt vagy tejjel tartják, vagy külonib-18. ábra. 35

Next

/
Thumbnails
Contents