Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)

■■ féle AsÄmyok alá hordják szoptatás véget*, azért ez«» szájbetegséget raajd minden Kisded megkapja, ’s azt hiszik a' banyák után, hogy azon minden kisdednek által kell esni. Azon taplós ki sebesedések, ha jól meg­nézzük, vékony szálakon függenek, hasonlít­va tsak nem oilyan formák mint a’ penész a kenyéren; némellykor a' száj egész üregét bé lepik. Eleinte fehérek, ’s azt gondolná az ember, hogy tsak a’ tej maradt a’ nyelven, a mellyen többnyire először kezdődnek; ké­sőbben pedig setétes sárgák. Jó véle való bá­nás mellett 7. s 9. nap tartanak, másra elra­gadnak, kivált ha az oilyan tsels bimbót, mel­­lyet illy beteg gyermek szopott, másnak szájá­ba adják. A' Bábák, ‘s más értetlenek boros vízzel, vagy más .tsipős nedvei szokták, abban ruhát mártván, az illy szájat mosni, dörgölni, úgy hogy sokszor vérzik; mások még orvosok is, külömbféle nedvekkel, étsettel (pemzlivel) jónak ítélik az olly sebes részt kenegetni. Én eggyiket sem hagyom helybe. Mert az illy kisebesedéseknek gyógyulások mintegy 7.— \ . t 9. naphoz lévén kötve, ezek mint valami élvp~ ifc di tenyészetek (parasiticum productum) az előbbi mód által ingereltetvén , megszaporod­nak, az utoisóbbí mód szerént édes nedvei; által pedig a’száj békenctvén, ezek ott tsak megsavauyodnak; de keveset is lehet azt hc­­negetni, mert a’ Kisded a' száját úgy bé tsuk­­(•<, liogy ahoz alig lehet férni az ctsetti-l. 19. ábra. 36

Next

/
Thumbnails
Contents