József Attila emlékmúzeum Balatonszárszó, 1972

Ebben a teremben többek között két hires verse, a "Tiszta szivve!" és a "Szegény ember balladája" kinagyított kéziratfotokópiája, valamint Harsányi Agnes és Bonus Zoltán üvegkompoziciója látható a falakon a "Medáliák" cimü vershez. A negyedik teremben ismerkedünk meg bécsi és párizsi éveivel. Miután ugyanis a "Tiszta szívvel" cimü verse miatt kizárták a szegedi egyetemről, Bécsben folytatta tanulmányait, miközben ujságárulásból és a Magyar Kollégium takarításáért kapott fillérekből élt. Bécsben került először kapcsolatba kommunistákkal és itt kezdett megismerkedni Lenin müveivel. Ettől kezdve erősödik verseiben a lázadás hangja. Versei egymás után jel lennek meg a szociáldemokrata párt lapjában, a Népszavában és az Aktivista cimü folyóiratban. Egy éves bécsi tartózkodás után a magyar irodalmi mecénás, Hatvány Lajos támogatásával Párizsba megy és beiratkozik a Sorbonnera. A francia költészetből elsősorban Villon mesterkéletlen egyszerűsége és a szürrealisták merész újszerűsége hat rá. Innen a távolból érti meg igazán a magyar dolgozó nép nyomorúságos helyzetének okait. Hazatérése után, 1929-ben jelenik meg a "Nincsen apám, se anyám" cimü kötete, amelyben már érett, egyéni hangja szólal meg. Ekkor már kialakult népi egyszerűsége, határozott szerkesztésmódja és többrétű képalkotó módszere. A terem falát többek közt Dési-Huber Istvánnak a "Magyar Alföld" cimü vershez készült illusztrációja és a "Proletárdal" kézirata kinagyított fotója díszíti.