József Attila emlékmúzeum Balatonszárszó, 1972

Ötödik terem: Újra itthon. 1927-to

I a budapesti egyetemet látogatja, azonban tanári diplomát nem kap forradalmi verseire való tekintettel, amelyek miatt n hányszor perbe is fogják. Ekkor már a szociáldemokrata párt tagja /lásd tagsági igazolványát az egyik vitrinben/ és l93o-tól tagja az illegális KMP-nek is. Gyakran publikál a "Társadalmi Szemle" és a "Korunk" cimü folyóiratokban és brossurakat is ira párt részére, például az itt is látható "Ki a faluba" cimüt. A falakon iévo fényképeken látható a fiatal köito egy illegális találkozón; élettársával, Szántó Judittal; barátjával, Illyés Gyulával. Erre a korszakára a szocialista tudatosságu, ódái szárnyalású oondolati versei jellemzőek, mint például a "Favágó", a "Szocialisták", a "Lebukott" , a "Tömeg", a "Külvárosi éj" és "Ady emlékezete". A terem falain Szabóky Zsolt müvészfotó it látjuk a külvárosi témájú versekhez és egy táj fotót Szabadszállásról, amely a "Holt vidék" cimü versét ihlette. Költészete és a Zeneművészet kapcsolatát idézi fel Bartók Béla képe, akinek "Medvetánc" cimü kompozíciója ihlette a hasonló cimü vers megírására, amelyet viszont Ránki György zenésített meg 1948-ban. /Lásd a hatodi к terembe veze*to ajtó mellett./ A harmincas évektől mind nyomasztóbban hat rá három tényező: személyes nyomora, a nép nyomorúsága és az emberiség sorsáért való aggodalom a fasizmus előretörése láttán. Egyéni nyomora számunkra már szinte elképzelhetetlen. 5