Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

címert láthatunk S.P. monogrammal. A csonttal és gyöngyházzal berakott pisztolyok a puskákhoz hasonlóan magas művészi igényről tesznek tanúbizonyságot. A XVI. században a pisztolymarkolatok kiképzésénél gyakori az elefántcsont használata is. Alkalmasabb ez a vadászjelenetek, sárkányok, tekergő kigyók, zöldre festett indás virágok megkomponálására. A vadászkések pengéit nem kevésbé díszítik. Az egyiken III. Ferdinánd lóhátas képével, Miksa bajor herceg, Johan de Werth császári vezér tűnnek fel. Távolabb császári és svéd csapatokat láthatunk. Az utolsó vadászati tárlóban találjuk a Noé bárkáját is megörökítő díszpuskát, elefántcsont állatalakokkal. Egymástkövetik az elefántok, medvék, szarvasmarhák, lovak, farkasok, hiúzok, rókák, juhok, nyulak, majmok, menyétek, tevék és végül szarvasok. Tusája külső oldalán csontlemezen koronás fejű mezítelen női alakot látunk. Figyelemre méltó darabok még az elefántcsonttal borított, sisakos emberfőben végződő pisztolyok. Ezeket főúri megrendelésre a XVIII. században készítették. Fejedelmi és főúri fegyvertárakba bepillantva a főúri életforma, a pompaszeretet számos vonatkozása tárul elénk. A krónikás a képet csak gazdagítani tudja, amikor a tüzif egy verek néhány darabját kiemeli. A csáktornyai fegyvertárból származó, III. Szulejmán török császár (1647—1691) puskájának gazdag díszítésére hívjuk fel még a