Gönczi Ferenc: A Somogy Megyei Múzeum 25 éves története, 1935

48 Az építés, melynek telkeiül újból a Horthy-park északi telén levő üres terület középső részét bocsátotta a város rendelkezésre, sajnos, ismét elhalasztódott. Pedig minden alaposan elő volt készítve. Az elodázást a súlyos gazdasági s pénzviszonyok okozták. T. i. sem a vármegye, sem Kaposvár város nem volt abban a helyzetben, hogy a kultúrpalota céljaira már összegyűlt 75.000 P-t a tervezett 150.000 P-re kiegészítse. Enélkül pedig az épitést nem lehetett megkezdeni. Ez után ismét kisértett a bérhelyiség kérdése. Innen is, onnan is ajánlottak egyes nagyobb épületeket s a beröszszeg fizetésének biztosításánál az az ötlet támadt, hogy a már 70.000 P-t kitevő kultúrpalota tőkéjének kamatából fizetnék a bért s ami esetleg a bérösszegből hiányoznék, azt a megye és a város pótolná. Stephaich Pál alispán a bérösszeg ilyetén biztosításához nem járult hozzá s igy a terv nem valósulhatott meg. A Szigetvári Muzeiim Egyesület beolvadása a Somogymegyei Múzeum Egyesületbe s muzeális gyűjteményének átengedése. A múzeum elhelyezési kérdésének 1930. évben kedvezőnek ígérkező fordulata arra is alkalmul szolgált, hogy a szigetvári múzeum a Somogymegyei Múzeumba olvasztássék be. Ez irányban a tárgyalások megindultak, azonban az elhelyezkedés nehézsége miatt s mert abban az időben majdnem bizonyosra vette egyesületünk, hogy a kultúrpalota felépül, az egyesülésre vonatkozó elhatározását későbbi időre halasztotta. Stephaich Pál alispán a kultúrpalota építésével kapcsolatosan a Múzeum-Egyesülettől bizonyos kívánságokat állított fel, melyet az egyesület, némi módosítással, magáévá tett. Eszerint a Múzeum-Egyesület hozzájárul ahhoz, hogy: 1) muzeális tárgyai a létesítendő gróf Széchenyi István kultúrpalotában való elhelyezésük által Somogy vármegye tulajdonává váljanak; 2) hogy a kultúrpalota céljaira összegyűjtött készpénz a vármegye által létesítendő kultúrpalota építésére felhasz-