Gönczi Ferenc: A Somogy Megyei Múzeum 25 éves története, 1935

náltassék, mely épületben az összes muzeális tárgyak elhelyezendők és melyben a Múzeum-Egyesület működésére alkalmas hely biztosíttassák; 3) a Múzeum-Egyesület működését továbbra is fenlartja és a kulturális feladatok ápolása érdekében kívánatosnak látja, hogy a megalkotandó vármegyei szabályrendeletben intézkedés történjék arra nézve, hogy a MúzeumEgyesület a vármegyei múzeumi bizottságban megfelelő számú kiküldöttje által fejthesse ki működését. Öt tagot kivánt a bizottságba delegáltatni. E megállapodást formális szerződés nem követte. A múzeum helyiségének zsúfoltsága» 1930. év folyamán a Rippl-Rónai-féle hagyaték képeit helyéről a múzeum azon időbeli helyére hozatta át a vezetőség, h'ogy azokról végre pontos leltárt készittessen s egyúttal kartonlapokon s a szakleltárban rajzokban is megörökittesse. Több, mint 1000 darab festmény, rajz, műtárgy s egyéb más került igy az egyébként is már eléggé megtöltött szobákba s igy a képek túlnyomó részét egymás mellé s egymásra zsúfolva kellett a padlózaton elhelyezni. Épségünkben azonban, mint a későbbi újból való hureolkodásnál s egy részének kitárolásánál tapasztaltuk, kár nem esett. Helyiségeink zsúfoltságát tetézte még a halászati eszközöknek ugyanezen időben való összegyűjtése, melyről itt annyit meg kell emlitenünk, hogy azok túinyomó részét Gönczi Ferenc a Dráva folyó és a Balaton tó mellékéről szedte össze. A halásztelepekül szolgáló községeket nemcsak a somogyi, hanem kis részben a zalai részén is bejárta. E gyűjtés a Balaton mellékén, mondhatni, már a 12-ik óra után történt, mert a népies halászat itt már az u. n. »jégi halászat« maradványain kivűl, teljesen megszűnt; a Balatoni Halászati Társaság vévén bérbe nemcsak a Nagy-, de a Kisbalatont is. A hátralevő apróbb kiegészitéseket leszámítva, halászati gyűjteményünk csaknem teljes. Muzeumunknak mértéktelen zsúfoltságán Stephaich Pál alispán segített olymódon, hogy a vármegyeháza baloldali kistermét az egyesület rendelkezésére bocsátotta. Éppen idejében jutott hozzá az egyesület, mert a folyton gyarapodó tárgyakat már nem volt hova elhelyeznie. A kevésbbé kényes és nagyobb muzeális tárgyainkat e terembe raktuk be. 4