Horváth János Milán szerk.: Horváth János Milán kiállítása (Kaposvár, 2009)
Horváth János Milánról „Rippl-Rónai miatt"- hangzott egy interjú során a válasz arra a kérdésre: vajon mi lehet az oka, hogy Horváth János Milán (1949) festészetre vonatkozó gyermekkori álma a hasonló vágyak nagy többségével szemben nem enyészett el az idő múlásával. Hű maradt ehhez az álomhoz, Rippl-Rónai inspirálására lett festőművész, és erre vezethető viszsza kettős hivatásának másik ága is, melynek révén nem csak képeket, hanem a képekről is ír. Hiszen Horváth János Milán festőművész és egyszersmind művészettörténész, számos kiállítás kurátora, publikációk hosszú sorával a háta mögött. Pályafutásának két szimultán futó ága között a szellemi kapcsolatot tehát - tagadhatatlanul némi leegyszerűsítéssel, de a valóságtól el nem rugaszkodva jelenthető ez ki - Rippl-Rónai József művészete képezi, amelynek ő a legavatottabb kutatója s egyik szellemi örököse is. Horváth János (a Milán keresztnevet művésznévként teszi hozzá) 1973-ban a pécsi Tanárképző Főiskolán, 1979ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Három évig egy kaposvári szakközépiskolában tanított, majd 1976-tól a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum művészettörténésze, kezdetben egyben a múzeum keretei között, a Dunántúl egyik legismertebb kiállítóhelyeként működő Somogyi Képtár vezetője is. 1985-től a képzőművészeti osztály vezetője, 1980-ban és 1990-ben rövid ideig megbízott igazgató, 1993-tól tudományág-vezető referens. Ő a létrehozója a kaposvári Róma Villában, a művész egykori otthonában, eredeti körülmények között megtekinthető RipplRónai-gyűjteménynek és kutatási központnak. Tevékenységét 1988-ban Kaposvár város, 1989-ben Somogy Megye Művészeti Díjával, 1992-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével ismerték el. 1988-tól vezeti a kaposvári Balázs János Képzőművészeti Kört. Négy somogyi művész - Zichy Mihály (Zala, 1979), Kunffy Lajos (Somogytúr, 1979, felújítva: 2006), Bernáth Aurél (Marcali, 1984, 1991-ben bezárt), Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1978, felújítva: 1996) állandó emlékkiállításának, valamint a Rippl-Rónai Ödön Gyűjteményt bemutató állandó tárlatnak (Kaposvár, 1991, felújítva: 2000) rendezője. Rippl-Rónai József művészete, hagyatékának feldolgozása három évtizede foglalkoztatja, de valójában a somogyi művészet egésze képezi kutatási területét, időszaki kiállításainak, publikációinak döntő többsége ehhez a körhöz kapcsolódik. Muzeológusi pályafutása során nagy szerepe volt a kaposvári múzeum gyűjteményének fejlesztésében és a közönség számára történő bemutatásában, népszerűsítésében. Az utóbbi években megjelentjelentős eredeti forrásanyagra támaszkodó könyvei - Rippl-Rónai Ödön impozáns kollekciójának feldolgozása (2002), Balázs János (2005) és Kunffy Lajos (2005) életművének bemutatása, illetve a Rippl-Rónai Józsefről kiadott informatív album (2006) - monografikus igényűek és rendkívüli szakmai jelentőséggel bírnak. Jelentős összefoglalói születtek Somogy megye képzőművészetéről (1995, 2000), nagyszámú kisebb publikációja jelent meg helyi orgánumokban, katalógusokban. Első önálló kiállítását 1975-ben rendezte Kaposváron (TIT Galéria), azóta több mint huszonöt tárlata során olyan rangos galériáknak is vendége volt, mint a viroviticai (SRB) Városi Múzeum (1981 ), a budapesti Helikon Galéria (1984), a pécsi Műhely Galéria (1995), a Lancasteri (USA) Galéria (1996), a kaposvári Vaszary Képtár (2006) vagy a keszthelyi
