Bárdos Edit: A Kárpád-medence legnagyobb avarkori temetője (Kaposvár, 1998)

temetőben? A temető addigi rendjét folytatják, nem látszik különösebb törés a közösség életében. A sírok tájolása kissé megváltozik, a tengelyük É-i irányba eltolódik. Sírgödör alját fejnél-lábnál erőteljesen lemélyítik. Lovaikat is ugyanolyan módón temetik el - külön sírgödörbe a halott lábához - de a szerszámozás megváltozik. Kengyeleik egyenes talpalójúak, az íjcsontok kiszélesednek, megjelenik a zablapálca. A lószerszámoknál a homlokszíj és a pofaszíj találkozását öntött bronz phalerák borítják, bronzból öntve, gazdagon aranyozva. A ló fejét csótár díszíti. Az övdíszek ezüst, aranyozott ezüst vagy bronz lemezből készülnek, felületüket szalagfonattal díszítik, gyakran ékkőbetétekkel látják el. A női sírokban bizánci stílusú fülbevalók, nyakperecek, s rajtuk un. bullák jelennek meg. A női sírok jellegzetes lelete az un. öntött bronz díszkorong is, amely mind a szalagfonatos, mind a griffes-indás népességre jellemző. Gyakori melléklet a sírokban a lemezes koporsókereszt. Ezek általában ezüst vagy bronz lemezből kivágott, trébeléssel díszített, kiszélesedő végű keresztek. A sír két végében fejnél-lábnál találjuk őket. Ezek a keresztény jelképek már az eltemetettekhez kapcsolódnak, s nemcsak tárgyról, hanem jelenségről, szokásról beszélhetünk. A korai avarság, annak ellenére, hogy már a Kárpát-medence előtti életében is találkozott különböző keresztény tanokkal (manicheus, nesztoriánus tanok), majd letelepedvén az arianizmus is hatással lehetett rájuk lényegileg azonban pogányok voltak és azok is maradtak. Erről tanúskodnak a feltárt temetők és az antik szerzők avarokra vonatkozó adatai. A korabeli források állandó jelzőként alkalmazzák rájuk a nomád, barbár, pogány, istentelen kifejezést. A korai, bajáni korszak avarjainak hitéletéről nagyon keveset tudunk. A tűz, a víz, a kard fontos eleme a pogány esküvésnek, Baján avar szokás szerinti esküje ősi örökséget idéz, a kard kultuszát. Sirmium ostroma előtt a Baján „...azonnal kivonta kardját és avar szokás szerint megesküdött: átkot mondott saját magára és az egész avar népre, ha a rómaiak ellen mesterkedve tervezné a Száva-híd építését. Kardtól vesszen el akkor maga és az avarok egész népe, a magasságos ég, s az égben lakó isten küldjön tüzet rájuk..."