Bárdos Edit: A Kárpád-medence legnagyobb avarkori temetője (Kaposvár, 1998)

sírrablók alapos munkát végezvén, az eddig feltárt sírokban mindössze egy esetben talál­tunk arany solidust, - egyben pedig a helyét, (a koporsóvas korróziójában a veret negatív lenyomatát.) Az 1392. sz. sírban Heraclius és Heraclius Constantinus aranyverete volt. (620­625 között vert érme). Az avarok pompaszeretete asszonyaik vi­seletében is megnyilvánul. Arany ékszereik tükrözik a kor kedvelt divatját: - a nagygöm­bös és a granulált díszítésű felhúzott gömb­csüngős aranyfülhevalők a gyakoriak a VII. századi női sírokban. Férfi sírokban is előfor­dul arany ékszer, néhány kifli formájú, arany hajfürt karika és granulációval díszített lós arany karika. A női viselet fontos elemei voltak a színes gyöngynyakékek. Színpompás gyöngysoraik magas fokú esztétikai érzékről tanúskodnak. A korai korszak dudoros, szemes gyöngyei iparművészeti remekek. Későbbiekben for­mailag is anyagukban és színvilágukban is változnak a gyöngysorok. A VII. századi ket­tőskúp alakú gyöngyök után a gerezdéit üveggyöngyök, a dinnyemag alakú üveggyön­gyök, s a csurgatott díszítésű pasztagyöngyök divatja válik uralkodóvá. A zamárdi temető­ben gyakori viseleti darab a bronz huzalból készült nyakperec, rajta gyakran Ids henger alakú tokkal, hullával. Nem ritka a különbö­ző tárgyak amulettként való viselése, pl. nyaldáncon átfúrt római bronz érme, vagy sárgaréz delfin egy bőrszíjra felkötve, vagy római kori bronz fibula ugyancsak bőrszíjon viselve a bal oldalon. A karperec a koraavar sírokban ritkább, a későavaroknál gyakrabban előforduló ékszer. Előfordul zárt, csuklós szerkezetű, lemezes karperec - legszebb példányai a II. germán fogazásos állatstílussal díszített 517-518. számú sír karperecei. Későbbiekben ugyanez a forma poncolt díszítéssel fordul elő. A grif­fes-indás népességnél az öntött bronz, pon­colt karperec nyitott végekkel tömegcikknek számít. A női sírok jellegzetes leletei a vas­kulcsok, csont tűtartók, (néha vasból vagy bronzból készült tűtartók), az orsógombok, s a kétnyelü vas vágószerszám. Női és leányka sí­rokban fordul elő az öntött bronz csörgő is, gyakran emberarc ábrázolással. A női sírok fülbevalói egyre nagyobban lesznek, az ara­nyat az ezüst váltja fel, majd bronzból ké­szülnek a korai formát utánzó darabok.

Next

/
Thumbnails
Contents